Elképesztő mennyiségű megtakarításhoz jutottak a magyarok: így fialtatja pénzét, aki jót akar

Pénteken tette közzé előzetes pénzügyi számlák statisztikáit a jegybank, amelyekből többek között az is kiderült, hogy a GDP-arányos magyar államadósság 80,0 százalékról 78,2 százalékra csökkent tavaly. A lakosság pénzügyi helyzetéről is sok minden megtudható belőle, többek között az, hogy a háztartások bruttó pénzügyi vagyona megközelítette a 76 ezer milliárd forintot. Ebből 42,5 ezer milliárd forintot tesznek ki azok a pénzügyi eszközök, amelyeket mi az alábbiakban megtakarításoknak nevezünk.

A bruttó pénzügyi eszközök állománya nominálisan 11,3 százalékkal bővült tavaly, ami némileg elmarad az előző két év hasonló adatától. Ezen belül a megtakarítások állománya 9,7 százalékkal nőtt, ami viszont magasabb a 2020-as növekedési ütemnél, és historikusan is egészen jónak mondható, de csak nominálisan. Ugyanis időközben az infláció is felpörgött, és a decemberi 7,4 százalékos év/év inflációt figyelembe véve reálértéken mindössze 2,1 százalékkal gyarapodott a háztartási megtakarítások állománya, ami sokéves mélypontot jelent.

A Portfolio elemzése alapján 2021 végén a legtöbb pénzt folyószámlabetétben parkoltatta a magyar lakosság, így ezek ismét megelőzték az előző év végén még vezető helyen álló állampapírokat. A legnagyobb mértékben azonban a tőzsdei részvények és befektetési jegyek állománya nőtt, ami arra utal, hogy 2021-ben nőtt a kockázatvállalási hajlandóság a lakosság bizonyos rétegeiben, feltehetően az alacsony kockázatú megtakarítások értékét erodáló infláció miatt is.

Lakossági megtakarításokba 4009 milliárd forint áramlott, ennek 40 százaléka folyószámlabetéten maradt, 24 százaléka került állampapírba, 20 százaléka befektetési alapba, és mindössze 10 százaléka maradt készpénzben. Bár a nettó tranzakciók értéke 2021-ben csaknem megegyezik az előző évivel, látható, hogy felülteljesítettek a befektetési alapok, amelyek nemcsak a tranzakciók, hanem hozamok szempontjából is jól teljesítettek. Ezt csak a tőzsdei részvények előzték meg, ugyanis a tőzsdén 282 milliárd forintnyi nem realizált nyereséget értek el a befektetők, befektetési alapon 272 milliárd forint íródott jóvá, életbiztosításokon pedig 68 milliárd forint.

Az öngondoskodási termékek is erős évet zártak, nyugdíjpénztárba 2010, életbiztosításba pedig 2007 óta nem áramlott ennyi friss megtakarítás. A májusban megjelenő idei első negyedéves statisztikák várhatóan kiemelkedően jók lesznek a megtakarítási tranzakciók szempontjából, hiszen a közszféra dolgozóinak béremelései mellett a 13. havi nyugdíj és a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése is erősíti a háztartások megtakarítási képességét. Egy pénzintézeti felmérés szerint az utóbbi többletjövedelem mintegy felét megtakaríthatják a családok, meglévő vagy új élet- és nyugdíjbiztosításba pedig a megtakarítók 10 százaléka tervez befizetni.