Orosz-ukrán válság: 30-36 százalékkal ugrott meg a földgáz ára

Hétfő reggel harmadával, vagyis 30-36 százalékkal ugrottak a földgáz európai határidős jegyzései. Egy olyan termékről beszélünk, aminél nehezebb a konkrét árat meghatározni, nem úgy, mint például a Brent- vagy a WTI-olajnál, de Európában talán a legfontosabbak a holland gáztőzsde (TTF) közeli jegyzései, ahol az árak ismét 100-120 euró / MWh-s szint felett mozognak.

Mint ahogy azt a Telex kiemelte, ez pár pár napon belül már a második drasztikus áresés, hiszen a gázpiac először a háború kirobbanását árazta így, majd most a SWIFT-lekapcsolást is magában foglaló szankciókat, amely megnehezítheti a szénhidrogén-kereskedelmet.

A földgáz azért különösen érzékeny, mert itt konkrét útvonalak vannak, így Európa nem képes azonnal pótolni az orosz gázt, igaz, ha Oroszország nem tudja eladni a gázt Európának, hirtelen ő sem tud csövet építeni Ázsia felé, ráadásul tárolni sem sokáig tudja a gázt. Ha megtelnek a tárolói, jobban jár, ha egyszerűen elégeti a földgázt, mert a kutak lezárása után az újranyitás általában sokkal nehezebb, olykor lehetetlen.

Lehetnek szankciók?

A nyugati szankciók egyelőre még nem érintik közvetlenül az energia-kereskedelmet (bár az Egyesült Államok ezt sem zárja ki), csak ha Moszkva ellenlépéseket szeretne bevezetni, vagy, ha nem tudja pénzügyileg elszámolni a szállításokat, már a szállítás leállítása sem zárható ki, hiszen a katonai lépések idején a közgazdasági racionalitás eltűnik.

A gázszállítások elmaradása rövid távon a Nyugatnak sokkal nagyobb probléma, mint Oroszországnak. Európa gázellátásának körülbelül 40 százalékát Oroszország adja, és a szállítmányok egy része Ukrajnát átszelő csővezetékeken keresztül folyik. Bármilyen fennakadás, esetleg találat szinte azonnal problémát jelent a kontinens villamosenergia-termelésében, illetve az energiaigényes iparágakban, acéliparban, műtrágyagyártásban.

Az energiaválság miatt hétfőn a német áramárak is 10 százalékkal, 20-30 euróval drágultak MWh-nként, és értek el 230-250 eurós szinteket, addig a szén-dioxid-kvóta ára esik, jelenleg 80 euró körül van egy tonna. Erre két logikus magyarázat lehet, az egyik, hogy a piac már árazza azt, hogy nem kell annyi kvóta az iparvállalatoknak, mert például gáz hiányában nem tudnak termelni. De arról is vannak értelmezések, hogy korábban orosz érdekcsoportok emelték magasra a kvóta árát (hogy ezáltal a gáz még magas ár mellett is versenyképesebb legyen, mint a szén), ám a SWIFT-lekapcsolás után ők nem tudják finanszírozni a pozíciójukat, ez okozott eladásokat és áresést.

Február 28-án délben Ukrajna, Szerbia és Ausztria felől is nagy mennyiségű gáz érkezik az országba, ellátási zavar nem jelentkezett.