Ennek csúnya vége lehet: rekordgyenge forintot, elszálló inflációt hozott az orosz-ukrán háború

A CIB Bank vezető elemzője rövid összefoglalójában sorra vette a mögöttünk álló napok gazdasági és geopolitikai eseményeit. A szakértő megállapításai nem túl reménykeltők.

A hétfői nap mérlege:

• A 2-3 napos villámháború esélye gyakorlatilag lenullázódott, elhúzódó, eszkalálódó konfliktus, tartós bizonytalanság
• A Béketárgyalások első köre a pesszimista várakozásoknak megfelelően sikertelenül zárult, még fegyverszünetben sem állapodtak meg a felek, csupán abban, hogy folytatják a tárgyalásokat
• Macron elnök felhívta Putyint: az orosz elnök a beszélgetésükben megismételte követeléseit (A Krím legitimitásnak elismerése, valamint Ukrajna demilitarizálása és semleges státuszának biztosítása)
• Közben éjjel is folytatódott Kijev és Harkiv ostroma, kedden pedig óriási katonai menetoszlop tart Kijev felé
• Tovább folytatódott Oroszország gazdasági, pénzügyi izolációja, a szankciókon kívül vállalatok szálltak ki orosz érdekeltségeikből, az európai országok lezárták a légterüket az orosz gépek elől, a Mastercard nem hajt végre Oroszországból külföldi utalásokat
• A kultúra, a sport, és a tudomány területén is folytatódott Oroszország izolációja (többek között a Judo szövetség felfüggesztette Putyin tiszteletbeli elnöki címét)

Mint ismert, már a hétvégén megérkezett a nyugati szankciók második köre. Ennek keretében többek között megkezdték az orosz bankok eltávolítását a SWIFT rendszerből és korlátozták az oroszoknak az arany- és devizatartalékok jegybanki felhasználásának lehetőségét.

• Befagyasztották az orosz jegybank eszközeit: a 640 milliárd dollárnyi összes tartalék jó részét sikerült zárolni, ugyanis a devizális diverzifikáció ellenére ennek jó része nyugati letétkezelőknél, bankokban lehet, ezzel jelentősen korlátozhatják a jegybank mozgásterét a piaci káosz enyhítésében (a devizapiaci intervenciót, a devizalikviditást biztosítását bankrendszernek).
• Az orosz jegybank megerősítette, hogy hétfőn nem tudott közbenjárni a rubel mélyrepülésének megakasztása érdekében
• Az orosz bankok kizárása a SWIFT rendszerből rövid távon jelentősen megnehezítheti külkereskedelem elszámolását, a banki tranzakciókat, így súlyos zavarokat okozhat. Az elszámolások nem váltak lehetetlenné, de sok időbe és pénzbe kerül az átállás, az alternatív csatornák, megoldások kialakítása/megkeresése. Nehézkesebb, drágább, hosszadalmasabb folyamat lesz minden tranzakció
• Az oroszok egyetlen könnyebbsége, hogy 2014 után már kiépítettek egy alternatív rendszert (SPFS), és a kínaiaknak is van egy alternatív rendszerük

A Makrogazdasági hatásokra térve fontos hangsúlyozni, hogy a pontos hatások számszerűsítés teljesen lehetetlen jelen pillanatban Az eddig megjelent kommentárok kétszámjegyű recessziót jósolnak Oroszországban. Jelentős az esélye a szankciók fennmaradása esetén a devizaadósságon defaultnak (törlesztési csőd).

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennek csúnya vége lehet: rekordgyenge forintot, elszálló inflációt hozott az orosz-ukrán háború

Soha nem volt még ilyen drága az euró. Az MNB viszont egyelőre nem avatkozott be.

Globálisan nézve, a háború által kiváltott pontos reálgazdasági hatások még nem számszerűsíthetőek. Ami látszik, hogy a lefele mutató növekedési és felfele mutató inflációs kockázatok jelentősen erősödnek.

• Direkt reálgazdasági hatások: az USA korlátozott, az EU sokkal erőteljesebb mértékben kitett a közvetlen hatásoknak

Hatások az EU-ra:

• A külkereskedelem, a pénzügyi piacokon, az energián, az agrártermékeken, alapanyagok és a fémek terén is érezhető lehet

Oroszország gazdasága globálisan messze nem a legjelentősebb, de a bizonyos területeken betöltött súlya miatt a szankciók fájdalmasabbak a másik félnek, mint például az Irán ellen hozottak.

• Az EU-s gázimport 40 százaléka Oroszországból jön (egyes országok, például Csehország esetén ez 100 százalék, de például Németországban is 60 százalék feletti)
• Oroszország globális szinten is a legnagyobb gázexportőr és a második legnagyobb olajkitermelő
• Oroszország a palládium világpiacának is 43 százalékát adja (ezt többek között katalizátorokhoz használják)
• A nikkel 11 százaléka és az alumínium 10 százaléka is az oroszoktól jön
• Oroszország és Ukrajna együttesen a globális gabona kínálat 30 százalékát biztosítja

Bár a gázellátás egyelőre folyamatos, a katonai, gazdasági, politikai és piaci fejlemények globálisan a korábban vártnál tartósabban magasabb infláció irányába mutatnak. A magas infláció pedig:

• mérsékli a reáljövedelmeket, így negatívan hat a fogyasztásra
• a vállalatok újabb költségsokkokkal kell szembe nézzenek
• újabb fennakadások lehetnek beszállítói láncokban, ami rontja a növekedési kilátásokat.

Monetáris politika:

A háború még bonyolultabbá teszi a jegybankok helyzetét. A magas inflációs kiinduló pontra újabb inflációs sokk rakódik, miközben a növekedési kockázatok is erősödnek. A piaci kamatemelési várakozások mérséklődtek

• Fed: már nem áraz a piac 50 bázispontos emelést márciusban,
• EKB: későbbre csúszhat az év végére várt kamatemelés, QE kivezetése időben kitolódhat 

Orosz piacok:

• A központi bank 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot és egyéb intézkedéseket is bejelentett (ilyenek a korlátlan repo, valamint a devizamegfelelés enyhítése bankoknak)
• Nyíltpiaci intervencióra egyelőre nem került sor
• Az exportbevétellel rendelkező vállalatok bevételeik 80 százalékát kötelesek rubelre konvertálni
• A Rubel: -30 százalékkal nyitott (ez történelmi mélypont), a kamatemelés stabilizálta, de extrém törékeny a pozíciója
• A rövid lejáratú hozamoknál drasztikus az ugrás (6 hónapos kamat 20 százalék felett), hosszabb lejáratokon kisebb mozgások voltak

Ezen kívül bankpánik jelei láthatóak, komoly likviditási problémák vannak a bankrendszerben, a tőzsde pedig nem nyitott ki. A CDS 50 százalék feletti valószínűséggel áraz államcsődöt 5 éven belül.

Globális piacok:

• A részvénypiacok esetében viszonylag mérsékeltek voltak a reakciók (néhány százalékos mínuszok), az EU-ban bankrészvények viszont masszívan alulteljesítenek (Raiffeisen, Unicredit, SocGen legnagyobb kitettséggel), kétszámjegyű esések, európai bankindex -6,8% zárásban
• A biztonságos menedékek felülteljesítőek: arany, amerikai, német államkötvények
• Az olaj 2014 óta (Krím megszállása) nem látott szinten, a Brent 100 dollár felett járt
• Ma az ázsiai kereskedésben stabilizálódás, kivárás látható, nincsenek jelentős elmozdulások 

Magyar piacok:

• Hétfőn reggel a forint új történelmi mélypontot ért el az euróval szemben, 372 forint felett járt, este újra 372 közelében, ma reggel is 370 felett volt, de megállt a gyengülés
• A BUX kora délután ~-7,5 százalék zárásban -4,5 százalék
• Referencia hozamok: 3 évig +10-12 bp,  3 éven túl +4-8 bp emelkedés
• A 3M BUBOR fixing 4,92 százalékra ugrott
• FRA: 6,30 százalék  körüli kamatcsúcsot áraznak

Az MNB egyelőre nem avatkozott be. Az intenzív forint gyengülés esetén az 1 hetes kamat emelése lehet hatékony eszköz.

A Pénzcentrum élő, folyamatosan frissülő árfolyam oldalán követheted a legfontosabb deviza árfolyamokat, és tőzsdei árfolyamokat, mint például a legismertebb részvényárfolyamokat, és tőzsdeindexeket.