Starmer szerint az EU-val való közeledés javíthatja a gazdasági növekedést és csökkentheti az árakat, még ha kompromisszumot is jelent a szuverenitásból.
Az Európai Unió Tanácsának 2022. március 15-én tartott ülésén a fő téma az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetése volt, amelyről a 27 uniós tagállam pénzügyminiszterei ez alkalommal sem tudtak egyhangúlag megállapodni. Ugyanakkor előrelépés történt a magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek EU-s importjának szabályozása kapcsán.
Az Európai Bizottság még a tavalyi év végén hozta nyilvánosságra irányelv-tervezetét a globális minimum adó EU-s bevezetése kapcsán. Ezen irányelv-tervezet rendelkezései néhány specifikumtól eltekintve az OECD modellszabályait követik. Az OECD szintjén elért nemzetközi konszenzus ellenére az irányelv-tervezet elfogadása már több alkalommal is nehézségekbe ütközött. Legutóbb a 27 tagállam közül Észtország, Málta, Lengyelország és Svédország nem értett egyet a tervezet elfogadásával.
„Ezek a tagállamok alapvetően az OECD globális adóreformjának két pillérének egyidejű bevezetéséhez ragaszkodnak és kétségeik vannak afelől, hogy elengedő idő áll-e rendelkezésükre a komplex szabályok megfelelő implementálása érdekében” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A Tanács jelenlegi francia elnöksége javaslatot tett a szabályok alkalmazásának időbeli elhalasztására annak érdekében, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az irányelv-tervezet elfogadása kapcsán. A javaslat szerint a globális minimumadó fő szabályát 2023. december 31-től, míg az ennek kiegészítéséül szolgáló másodlagos szabályt 2024. december 31-től kellene a tagállamoknak alkalmaznia. Ezt a javaslatot azonban az említett tagállamok nem fogadták el, így folytatódnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. A Tanács jelenlegi francia elnöksége célul tűzte ki az irányelv elfogadását, a következő hivatalos egyeztetésre ezzel kapcsolatban pedig várhatóan 2022. április 5-én kerül sor.
A globális minimumadóról szóló viták ellenére a Tanács megállapodásra jutott egy másik kérdésben, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus tekintetében. Ennek célja az EU-n kívülről importált, magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek behozatalának megdrágítása lenne.
„A mechanizmus azt kívánná elérni, hogy a karbon-kibocsátás ne kerüljön áthelyezésre az EU-ból olyan országokba, ahol kevésbé szigorú szabályozások vonatkoznak a károsanyag-kibocsátásra” – mondta el Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Érik a hatalmas energiapiaci forradalom: valódi "nukleáris robbanás" várható, sok dolog megváltozhat
Az atomenergia újra stratégiai jelentőségűvé válik, ahogy az adatközpontok energiaigénye nő, a klímacélok szigorodnak, és az energiabiztonság felértékelődik.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







