Érik a klímakrach Magyarországon: 10 éven belül kiderül, túléltük-e a harcot

Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményében (UNFCCC) résztvevők konferenciáját, ahol az Európai Unió delegációjának és a helyi önkormányzatokat világszerte képviselő LGMA (Local Governments and Municipal Authorities) választókerület tagjaként a Régiók Európai Bizottsága is részt vesz ezen, hogy szorgalmazza a régiók, megyék, kerületek, városok és települések formális szerepvállalását a nemzetközi klímaszabályozásban és a Párizsi Megállapodás végrehajtásában.

Egy igazán kritikus évtizedet élünk és most kell cselekedni, hiszen egyre több a Földön a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák. Ez az évtized dönti majd el, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük. A párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése az volt, hogy korlátozzuk a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra az iparodás előtti szinthez képest. Fel kell ismernünk, hogy többet kell tennünk. Látnunk kell, hogy nem elég gyorsan csökkentjük a kitűzött célt. Épp ezért meg kell teremtenünk a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, amihez nem csak ambícióra, de cselekvésre is szükség van. Az ENSZ jelenleg ugyanis úgy látja, hogy belátható időn belül „nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének – mondta a konferencián Jacob Werksman, az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságának főtanácsadója, az EU klímapolitikájának nemzetközi képviselője.

A HelloVidék arra volt kíváncsi, hogy miután az unió ragaszkodott ahhoz, hogy növelni és javítani kell a meglévő segélyprogramokat az országok veszteség- és kárszükségleteinek kielégítése érdekében, mégis hogyan lehetne megerősíteni a meglévő forrásokat és ebben milyen szerepet szánnak a városoknak és a régióknak?

Mindannyian egyetértünk abban, hogy erősítenünk kell a szerepünket az Európai Zöld Megállapodásban, ami az unió gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítaná át. Biztosítaná az üvegházhatású gázkibocsátás mértékének csökkentését, a gazdaság növekedésének függetlenedését az erőforrás-felhasználástól, valamint azt, hogy ennek a „zöld” átalakulásnak sem az emberek, sem a térségek ne legyenek a vesztesei. Ebben a törekvésben vezető szerep jut a városi, megyei önkormányzatoknak. Kiemelt kezdeményezésünk, hogy a városokat és régiókat helyezzük az unió klímasemlegességre való átállásának középpontjába. A törekvésünk megerősítésére több lehetőségünk is van, például nagyobb mértékű, kifejezetten ezekre a területekre fókuszált forrásokkal vagy épp a civilek támogatásával, vagy a fenntartható mezőgazdaságra való átállás szorgalmazásával. Emellett egy sor kommunikációs és elkötelezettségi eszközt is fel tudunk mutatni a zöld átmenet felgyorsítására helyi és regionális szinten. Fel kell ismernünk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések mellett finanszírozásra is szükség van. Úgy gondoljuk, hogy folyamatunk következő szakaszának arra kell összpontosítania, hogyan lehet megerősíteni a meglévő erőforrásokat

– válaszolta kérdésünkre Jacob Werksman, mint az EU vezető tárgyalója.