Óriási csapbáda került Európa legerősebb hatalma: elég egyetlen rossz lépés, és súlyos árat fizethetnek

Németországot a szövetségi rendszere és a történelmi felelősségtudata egyaránt az Egyesült Államokhoz, illetve Izraelhez köti. Az iráni háború nemzetközi jogi legitimitása azonban erősen megkérdőjelezhető. Ezt a kettősséget a német társadalom is egyértelműen érzékeli. A felmérések szerint a többség indokolatlannak tartja a katonai akciót. Az emberek tartanak a konfliktus eszkalációjától és a világgazdaságra gyakorolt negatív hatásoktól. Ezzel párhuzamosan a Washingtonba vetett bizalom történelmi mélypontra zuhant.

A kancellár a háború kitörésekor még a gyors lezárásban bízott, és igyekezett kerülni a határozott állásfoglalást. Az idő múlásával azonban a kormánykoalíción belüli feszültség is kiéleződött. A kisebbik kormánypárt, a szociáldemokrata SPD nyíltan elhatárolódott a katonai akciótól. Ráadásul egy friss tartományi választási kudarc is határozottabb cselekvésre ösztönözte a kormányfőt.

Ennek hatására Merz kommunikációja érezhetően megváltozott. A napokban már a háború lezárását célzó közös stratégia hiányát kritizálta. Emellett figyelmeztetett a konfliktus Európára leselkedő veszélyeire, köztük az energiabiztonsági és migrációs kockázatokra. Szokatlanul éles üzenetet küldött Izraelnek is, amikor hatalmas hibának nevezte Ciszjordánia esetleges annektálását.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagyot csattant Németországon a közel-keleti válság: ebbe bele is bukhat a kormány?

A német politikát komoly figyelmeztetés érte a baden-württembergi tartományi választás után.

A kancellár mozgásterét nemcsak a háború, hanem az amerikai elnökhöz fűződő viszonya is szűkíti. Merz nemrég a Fehér Házban járt, ahol Donald Trump hevesen kikelt Spanyolország ellen. Az amerikai elnök azt sérelmezte, hogy Madrid nem engedélyezte az amerikai támaszpontok használatát az iráni támadásokhoz, emellett szerinte a spanyolok túl keveset költenek védelmi kiadásokra.

A német kormányfő szinte némán tűrte a kifakadást, ami komoly felháborodást váltott ki a spanyol vezetésből. Madridi kormányzati szereplők az európai szolidaritás hiányát és a vazallusi magatartást kérték számon a kancelláron. Merz utólag hiába próbálta telefonon tisztázni a helyzetet Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, már nem tudta elérni őt.

Ez az incidens is jól rávilágít arra, hogy milyen nehéz helyzetben van a német diplomácia. Miközben Berlin megpróbál megfelelni a kiszámíthatatlan amerikai vezetésnek, óhatatlanul is gyengíti az európai egységet. Merz kényszerű lavírozása és az iráni háború körüli bizonytalanság egyértelmű látlelet a kontinens helyzetéről. Mindez ugyanis tökéletesen bizonyítja, hogy Európa még mindig nagyon messze van a régóta áhított stratégiai autonómiától.