Megúsztuk a 2009-es szintű válságot? Messze még az alagút vége, erre fel kell készülni

A kutatások szerint a 2009-es válság során Magyarországon 1 százaléknyi GDP-csökkenés 0,33 százalékpontos növekedést okozott a munkanélküli rátában, míg a 2020-as válság során 0,16 százalékpontnyit – írta meg az oeconomus.hu. A fenti adatokból pedig jól látszik, hogy a 2009-es válsághoz képest jelentősen kisebb volt a munkaerőpiacra gyakorolt hatása a GDP-visszaesésnek.

A koronavírus-válság kezdetén Magyarországhoz hasonlóan további 13 országban, illetve az eurozóna esetében volt mérsékeltebb hatása a GDP-visszaesésnek, mint ahogy 2009-ben tapasztaltuk. Ez pedig a munkaerőpiacok rugalmasságát és alkalmazkodóképességét jelenti.

A közgazdaságtani elméletek alapján a gazdasági visszaesések, tartósabb válságok során megemelkedik a munkanélküliség. Ennek oka, hogy amikor visszaesik a gazdasági kibocsátás szintje, a vállalatoknak kevesebb dolgozóra van szükségük. A gazdasági kibocsátás (GDP) és a munkanélküliségi ráta ellentétesen mozog a konjunktúraciklusok során. Ezt az összefüggést hívják Okun-törvénynek.

Összességében a 2009-es válság során Magyarországon 1 százalékpontnyi GDP-csökkenés volt tapasztalható, ami 0,33 százalékpontnyi növekedést okozott a munkanélküliségi rátában. Ez viszont egyáltalán nem volt kirívó eset Európa szinten: az alsó harmadban helyezkedtünk el ezekkel az adatokkal a rangsorban. Abból azonban, hogy három éve mindössze 0,16 százalékpontnyi emelkedés történt a munkanélküliségi rátában jól látható, hogy a 2009-es válsághoz képest mérsékeltebb volt a GDP-visszaesés munkanélküliségi rátára gyakorolt hatása 2020-ban, a munkaerőpiac ellenállóságot tanúsított a koronavírus-válság során.