Egyre több magyar intézi így bajos pénzügyeit: ők már régen nem bajlódnak az ósdi dolgokkal

Az azonnali fizetési rendszerrel megjelenő újabb innovatív fizetési lehetőségek, illetve további rendszerfejlesztések várhatóan további lendületet fognak adni az elektronikus pénzforgalom számára. A bankkártyás vásárlások jelentősen növekedtek az elmúlt három évben, a forgalom több mint duplájára emelkedett. Az elemzésből többek között az is kiderül, hogy a mobiltárcák terjedése, a mobiltárcás vásárlások értéke az idei év második negyedévében már megközelítette a 700 milliárd forintos forgalmi értéket, illetve a kétmilliós kártya darabszámot.

Az Oeconomus egy másik mai írásában pedig az atomenergia és a zöld átállás kapcsolatáról ejtünk szót. Az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb kérdéssé vált a tiszta energiára való átállás, az energiaválság pedig csak tovább erősítette ezt az irányt. 2022-ben az Európai Unió tiszta energiaforrássá nyilvánította az atomenergiát és a földgázt, vagyis a zöld energiára való átállás következő évtizedei során nagyban támaszkodhatunk erre a két erőforrásra is. Míg a szél- és napenergia az energiaváltás középpontjában áll, azok hatékonysága több korlátba ütközik. Termelésük változékony, villamosenergia-termelés a nap folyamán ingadozik, mivel működésük a napfényen és a szélsebességen múlik. Hatékonyságuk eltérő a  földrajzi helyzettől függően. Továbbá jelentős a szárazföldi lábnyomuk. Alacsony energiasűrűségük miatt a nap- és szélerőművek jellemzően nagy mennyiségű földet használnak villamosenergia-egységenként.

A nukleáris energia előnye, hogy a termelés kiszámítható. Az atomerőművek közel háromszor olyan megbízhatóak, mint a szél- és naperőművek a kapacitási tényezők alapján. Az atomreaktorok működés közben nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, és e tekintetben a legtisztább villamos energiatermelési mód. Továbbá az atomenergia a második legbiztonságosabb energiaforrás (a napenergia után) az egységnyi villamos energiára jutó halálesetek alapján. Valójában az atomenergia alapvető fontosságú az éghajlati célok eléréséhez világszerte és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális atomenergia-kapacitásnak 2050-re meg kell duplázódnia a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében.