Megszólalt a kormány a friss GDP-adatokról: lassan tényleg vége a szűk esztendőknek?

A növekedést segítette, hogy a foglalkoztatás rekordszinten van, a reálbérek emelkednek, a fogyasztás beindult, az építőipar és a turizmus is egyre jobban teljesít. Várakozása szerint az év egészében 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre - az Európai Bizottság és az IMF előrejelzése szerint is - az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet.

Fontos eredménynek nevezte, hogy a kedvezőtlen külső körülmények mellett sikerült visszatérni a növekedési pályára: a háború, a közel-keleti konfliktus és a német gazdaság gyengélkedése is visszafogja a gazdaság teljesítményét. Kifejtette: ebben a helyzetben az egyensúly erősítésével a növekedést építik újra. A kormány idén 4,5 százalékra, a következő években 3 százalék alá csökkenti az államháztartási hiányt. Hangsúlyozta:

a kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett, ezért folyamatosan figyelemmel követik a költségvetés alakulását, és ha szükséges cselekszenek.

Ezt jól mutatja, hogy a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forint állami beruházást ütemeztek át, miközben 2000 milliárd forintnyi fejlesztés még idén megvalósul - tette hozzá. Varga Mihály hangsúlyozta: a megtett intézkedéseknek köszönhetően a következő években csökkenő hiánnyal és államadóssággal, valamint erősödő gazdasági növekedéssel számol a kormány.

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter közleménye szerint a kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsolva tovább emelje a gazdasági növekedést. Ez a szándék határozta meg a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit és ez tükröződik vissza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban is. Kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett.

A gazdasági adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása.

1. A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt
   tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két
   hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák kétszámjegyű
   növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.
2. A beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak: ezt jelzi, hogy kirobbanóan kezdte az
   idei évet az építőipar, az első két hónapban 9,5%-os növekedést érve el, ami negyedéves és éves
   alapon is érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez.
3. A munkaerőtartalék aktivizálódik, egyre több korábban inaktív jelenik meg a
   munkaerőpiacon: a 15-64 éves korosztályon belül a gazdaságilag aktívak száma közel 60 ezer
   fővel bővült, ennek köszönhetően az aktivitási arány egy év alatt 77,5%-ról 78,4%-ra
   emelkedett.
4. A hitelezés élénkülésére utal, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott új hitelek
   szerződéses összege is kétszámjegyű bővülést mutatott 2024 első két hónapjában.

Nagy Márton mindezeken túlmutatóan megállapította, hogy a magasabb növekedési fokozat eléréséhez ötödik tényezőként, a magyar export magas dinamikáját fenn kell tartani. Ezt azonban hátráltatja a háború és a külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya. Ha véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz.

Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni a miniszter szerint.