Így áll most valójában a verseny Magyarország és Románia között: nincs még vége a harcnak

Románia gazdasági előretörése jelentős figyelmet kapott az utóbbi időben, különösen miután hivatalos adatok szerint megelőzte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében. Az Eurostat adatai szerint Románia GDP-je 2023-ban már magasabb volt fejenként, mint Magyarországé, ami felveti a kérdést, hogy milyen tényezők állnak e változás mögött.

Az egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alakulása alapján Románia jelentős felzárkózást mutatott az elmúlt évtizedben. Míg Magyarország az uniós átlag 68 százalékáról 76 százalékra növelte pozícióját, addig Románia 55 százalékról 78 százalékra emelkedett. A román háztartások végső fogyasztása még látványosabb növekedést mutatott, 59 százalékról 86 százalékra ugrva, míg Magyarországon ez az arány csak 64-ről 71-re nőtt.

Ezen adatok mögött többek között gazdaságpolitikai és strukturális tényezők húzódnak meg. Romániában például az IT-szektor fejlesztésére irányuló iparpolitika és a gyakori kormányváltások is befolyásolták a gazdaság fejlődését. A román lakosság fogyasztásának növekedését részben az állami alkalmazottak béremelése és a nyugdíjak növelése ösztönözte - írja a portál.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bár a statisztikai adatok alapján Románia gazdasági helyzete javult Magyarországhoz képest, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden téren előrébb járna. Például Magyarországon a háztartások kevesebbet költenek élelmiszerekre és italokra az összes jövedelemhez képest, mint Romániában, ami arra utalhat, hogy Magyarországon magasabb lehet az életszínvonal.

A súlyos anyagi depriváción belül is eltérések figyelhetők meg: míg Romániában a lakosság ötöde szenved súlyos anyagi hiánytól, addig Magyarországon ez az arány csak tíz százalék. Ez arra utalhat, hogy bár Románia gazdaságilag felzárkózik, még mindig vannak területek, ahol lemaradásban vannak.

A magyar gazdaság esetében pedig problémát jelenthet a külföldi tőkeberuházások által generált alacsony hazai hozzáadott érték és a viszonylag alacsony bérnövekedés. A jegybank elemzése szerint további strukturális és ciklikus okok is akadályozhatják a fogyasztás növekedését Magyarországon.

Összegezve elmondható, hogy bár Románia gazdasági előretörése figyelemre méltó, komplex képet kell alkotnunk mindkét ország helyzetéről. A beruházásvezérelt magyar modell és a fogyasztásorientált román modell hosszú távú kilátásait illetően eltérő vélemények léteznek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint például Románia nagymértékű államadósság-növekedése fenntarthatatlanná teheti a jelenlegi fogyasztásnövekedést. Ezzel szemben más elemzők úgy vélik, hogy a magas beruházási ráta nem feltétlenül vezet gyorsabb gazdasági növekedéshez Magyarországon.