Megszólaltak az elemzők a friss GDP adatról: nem jók a kilátások, bajban a hazai ipar

A második negyedéves GDP adat jelentős negatív meglepetést okozott, mind az MBH Bank, mind az Erste Bank elemzői számára. Az MBH Bank elemzői szerint a KSH előzetes adatai alapján a magyar gazdaság 1,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami elmaradt a 2,7%-os várakozástól és a 2,4%-os piaci konszenzustól. Szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint a növekedés 1,3% volt, míg az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent. Az MBH Bank elemzői kiemelték, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben az építőipar, az ingatlanügyletek, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá, miközben az ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a gazdasági növekedést.

Az Erste Bank elemzője, Nagy János, szintén rámutatott arra, hogy a KSH gyorsbecslése szerint a gazdaság éves szinten 1,5%-kal nőtt a nyers adatok alapján, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés 1,3% volt. Negyedéves alapon a bruttó hazai termék volumene 0,2%-kal csökkent, szemben a várt további bővüléssel. Nagy János hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedést legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása segítette, míg az ipar hozzáadott értékének csökkenése jelentős fékező tényező volt. A várakozásokkal ellentétben a szolgáltató ágazatok gyenge teljesítménye is hozzájárulhatott a vártnál alacsonyabb növekedéshez.

Mindkét elemző egyetértett abban, hogy a második negyedéves adatok után valószínűtlennek tűnik a 2,5%-ot meghaladó éves növekedés elérése. Az MBH Bank szerint a GDP bővülése valószínűleg 2% körül alakulhat, míg az Erste Bank korábbi 2%-os növekedési előrejelzése is reálisnak tűnik. Az év második felében a hazai fogyasztási kereslet élénkülhet, de az ipari exportkereslet gyengesége továbbra is kihívást jelent. Az MBH Bank szerint a nettó reálbérek dinamikus emelkedése és az élelmiszerinfláció alacsony szinten való stabilizálódása enyhítheti a fogyasztók óvatosságát, míg az Erste Bank az inflációs adatok és a kamatkörnyezet normalizálódásának jelentőségét emelte ki a jövőbeli gazdasági növekedés szempontjából.