Súlyosan leszerepel az ország az újrahasznosítás terén: még tíz éve is jobb volt a helyzet

A MOHU 2023 júliusában indult hulladékgyűjtési rendszere az első évben technikai problémákkal küzdött, és jelentősen csökkent az újrahasznosított hulladék mennyisége. Nemrég megírtuk, sajnos ezen a területen a főváros sem jár élen.

Az Európai Unió irányelvei szerint Magyarországnak 2025-re a települési hulladék 55%-át, 2030-ra pedig 60%-át kellene újrahasznosítania, azonban a jelenlegi adatok szerint még mindig jelentős a lemaradás. A papírhulladék esetében sikerült elérni a célszámokat, de a műanyag, üveg és fém esetében jelentős elmaradás tapasztalható.

A MOHU indulása óta javulást mutatnak a hulladékgyűjtési adatok, különösen a műanyagok, biológiailag lebomló anyagok és papír terén, de az üveg és fém visszagyűjtése még mindig messze elmarad az uniós céloktól. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint 2023 második félévében a műanyagok csupán 18%-át, az üvegek 28%-át és a fémek 22,5%-át hasznosították újra, ami messze van az előírt 2025-ös arányoktól. A MOHU működésének átláthatósága és adatszolgáltatása is kritikus pont, mivel gyakran eltérések vannak a különböző források által közölt adatok között.

A magyar kormány halasztást kért az uniós célszámok teljesítésére, és a MOHU által bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjak jelentős terhet rónak a gyártókra. A gyártóknak az új rendszerben többszörösét kell fizetniük a csomagolóanyagok után, mint korábban, és ez a régiós összevetésben is magas díjakhoz vezetett. A jelenlegi rendszer átgondolása és javítása szükséges ahhoz, hogy Magyarország elérje az uniós újrahasznosítási célokat és csökkentse a hulladék kezelési költségeit.