Megszólalt Pogátsa Zoltán: az ókor óta tudjuk, hogy az árstopnak több a kára, mint a haszna

Elkészítették-e a törvény által előírt környezetvédelmi hatáselemzést az árrésstop kihirdetése előtt? Ezt kérdezte a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport. Az árrésstop alá eső élelmiszerek túlnyomó többségének fogyasztását ugyanis környezeti és egészségi szempontból is korlátozni kellene, nem pedig ösztönözni.

Az árrésstop alá eső 30 termékcsoportból mindössze 7 nem állati eredetű, és ez utóbbiak nagy része (cukor, liszt) sem olyan, aminek a fogyasztását elő kellene segíteni. Az árrésstop pedig várhatóan arra is fogja ösztönözni a kereskedőket, hogy a veszteségeik elkerülése végett egyéb termékek árát emeljék, így például a zöldségekét és a gyümölcsökét, ami még inkább visszaveti ezeknek a termékeknek a vásárlását. A tudományos kutatások alapján készült nemzetközi ajánlások viszont éppen a növényi eredetű élelmiszerek, különösen a zöldségek és gyümölcsök fokozottabb fogyasztását és a húsevés visszaszorítását sürgetik. Az is várható, hogy az árrésstop hatására megnövekszik a gyengébb minőségű termékek aránya a boltokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pogátsa Zoltán: ezermilliárdokba kerül a magyar adófizetőknek Mini-Dubaj, miközben a külföldiek profitálnak

A „Mini-Dubaj” néven elhíresült beruházás megvalósítása sokkal több veszteséget okoz Magyarországnak, mint hasznot - állítja egy civil szervezet.

A nagyüzemi hús- és tejtermelés az egyik legkörnyezetrombolóbb tevékenység: többek között az üvegházhatású gázok 18 százalékát bocsátja ki – nemcsak szén-dioxidot, hanem metánt is, amely 84-szer erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, és a légszennyezést is növeli. A hústermelés számottevően hozzájárul a természetes élőhelyek pusztulásához is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pogátsa Zoltán: Azonnal le kéne állni azzal, hogy több gyerekre van szükség

Jelenleg nem látszik, hogy mi húzhatná ki Magyarországot a gödörből - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus.

Pogátsa Zoltán, a civil szervezet elnökségi tagja elmondta: „Már az ókor óta tudjuk, hogy ha az állam beavatkozik az árakba, annak sokkal több a kára, mint a haszna. De nem is kell az ókorig visszamenni: a Szovjetunió összeomlásában is jelentős szerepet játszott, hogy az állam eltérítette az árakat a valódi költségektől, és így teljes zűrzavar alakult ki a gazdaságban. A helyzet azóta azzal is romlott, hogy amennyiben az árak nem tükrözik a valódi költségeket, akkor nem csak a gazdaság, hanem a létünket biztosító természeti feltételek összeomlása is előre látható.”

A Levegő Munkacsoport levelében kifejtette, hogy az egyre nagyobb válságok elkerülése érdekében a kormánynak minden jelentősebb intézkedése előtt alapos környezeti elemzést kell készítenie, és azt nyilvánosságra kell hoznia (amint ezt a vonatkozó törvények is előírják).