Brutál válaszcsapást indít Trump ellen Brüsszel: itt vannak a viszontvámok, ez nagyon fájni fog

Donald Trump amerikai elnök egy hete, április 2-án bejelentette a „Liberation Day” névre keresztelt vámintézkedéseket. Az új szabályozás értelmében az Egyesült Államok valamennyi importtermékre 10 százalékos alaptarifát vetett ki, míg az uniós áruk esetében ez az arány 20 százalékra emelkedik, miközben az autóipari importra egységesen 25 százalékos pluszterhet vetett ki Trump.

Az Európai Unió nem váratott sokat válaszával: ma kora délután a tagállamok többsége jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát, amely ellenintézkedéseket irányoz elő az Egyesült Államokkal szemben. Szijjártó Péter külügyminiszter beszámolója szerint Magyarország ellenezte a javaslatot.

A Bizottság álláspontja szerint az amerikai vámok indokolatlanok, aránytalan kárt okoznak az európai gazdaságnak, és tovább feszítik a globális kereskedelmi kapcsolatokat.

A most elfogadott uniós válaszlépések értelmében április 15-től kezdve vámokat vetnek ki az amerikai exporttermékek egy részére. A pontos termékkört és a vámtételek mértékét az Európai Bizottság végrehajtási rendeletben fogja rögzíteni, amely a következő napokban jelenik meg. A tagállamok által megszavazott intézkedések az amerikai acél- és alumíniumtermékekre válaszul születettek.

Az Európai Bizottság javaslata szerint három lépcsőben vetnének ki akár 25 százalékos vámokat összesen mintegy 22 milliárd euró értékű amerikai exportra.

Az első kör április 15-től olyan termékeket érint, mint az áfonya és a narancslé, majd május 16-tól bővül a lista acél-, hús- és műanyagtermékekkel (például polietilénnel), illetve fehércsokoládéval. A harmadik, december 1-jén életbe lépő szakaszban olyan kulcsfontosságú agrárcikkek kerülnek célkeresztbe, mint a szójabab és a mandula. Emellett a vámok érinteni fogják például a kansasi és nebraskai marhahúst, louisianai baromfit, michigani autóalkatrészeket, floridai cigarettát, valamint déli államok faipari exportját.

A vámlista nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is érzékeny pontokat céloz: az uniós intézkedések kifejezetten Trump republikánus hátországát próbálják nyomás alá helyezni, főként a „vörös államokban” gyártott termékeket célozzák.

Kiemelt célpont például a szójabab, amely döntően Louisianából – a jelenlegi képviselőházi elnök, Mike Johnson államából – származik, és amelyet már most is komoly veszteségek érnek a kínai vámok és globális túlkínálat miatt. Szimbolikus és szándékosan provokatív termékek is felkerültek a listára, mint arizonai fagylalt, floridai nyakkendők, vagy alabamai elektromos takarók. A cél Brüsszel részéről egyfajta passzív-agresszív nyomásgyakorlás: fájdalmat okozni ott, ahol politikai kockázatot jelent Trump számára, miközben a tárgyalási csatornák nyitva maradnak.

Brüsszel hangsúlyozta: továbbra is a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben.

Az EU kész a vámintézkedések felfüggesztésére, amennyiben Washington hajlandó egy kiegyensúlyozott, mindkét fél számára előnyös megállapodásra. Egyelőre azonban ennek kevés jelét látni: Trump nemcsak fenntartja a vámpolitikát, de annak kiterjesztését is kilátásba helyezte.

Ezek az ellenintézkedések bármikor felfüggeszthetők, amennyiben az USA beleegyezik egy tisztességes és kiegyensúlyozott tárgyalási eredménybe

– zárta közleményét a Bizottság. Arról, hogy az amerikai vámok milyen súlyos hatással lehetnek a világgazdaságra, ma hosszabban is írtunk, ezt itt olvashatod el:

EZ IS ÉRDEKELHET

Trump újra kinyitotta a titkok kamráját: 100 éve történt ilyen utoljára, akkor katasztrófa lett a vége

Mégis, mi a logika abban, hogy a világ legnagyobb gazdasága szétveri a megszokott, általa kialakított világrendet?