Ezeken a magyar helyeken üt majd igazán nagyot Trump vámháborúja: ez nagyon fájni fog

A legutóbbi vámemelési bejelentések azt sugallják, hogy az USA-ban már nemcsak az egyszerű kereskedelmi mérleget, hanem a termelési kapacitások külföldre telepítését is az amerikai ipar leépülésének, és így a kereskedelmi deficit mögötti oknak tekintik. Ez az iparvesztés pedig az amerikai választók elégedetlenségének egyik fontos kiváltója – ezt nemcsak a Trump-csapat, hanem olyan, inkább a Demokrata Párthoz köthető szakértők is hangsúlyozzák, mint például Paul Krugman.

Az USA eddig a világ egyik legalacsonyabb vámtarifákat alkalmazó országa volt – az összes, alacsony (egyszerű átlag alig 3% felett, kereskedelemmel súlyozott átlag alig 2% felett), ad valorem vámjait le is kötötte a WTO-ban. A gyakorlatilag prohibitív vámemelések súlyosan érintik a globális értékláncokat, mivel ezek működését erőteljes nemzetközi áruforgalom jellemzi - írja a gazdasági portálon megjelent elemzésében Sass Magdolna, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének igazgatója.

EZ IS ÉRDEKELHET

Trump újra kinyitotta a titkok kamráját: 100 éve történt ilyen utoljára, akkor katasztrófa lett a vége

Mégis, mi a logika abban, hogy a világ legnagyobb gazdasága szétveri a megszokott, általa kialakított világrendet?

A szakember azt is megjegyzi, a globális értékláncok különösen meghatározóak az autóiparban, a gépiparban, a textil- és ruházati iparban, az elektronikai és vegyipar egyes szegmenseiben, valamint bizonyos szolgáltató ágazatokban.

Amennyiben valóban a globális értékláncoktól való leválás áll tehát a Trump-adminisztráció vámemeléseinek hátterében, érdemes megvizsgálni, hogy ez a stratégia alkalmas lehet-e az ipar "hazacsábítására", illetve, hogy mindez mennyiben szolgálja az amerikai gazdaság érdekeit. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a megközelítés nem feltétlenül célravezető - írják. 

Egyrészt a protekcionista gazdaságpolitika következtében kialakult bizonytalanság önmagában is visszatartja a beruházásokat. Másrészt a termelés "hazahozatala" nem hozza vissza a korábbi ipari munkahelyek tömegét, mivel a technológiai fejlődés, az automatizáció és a robotizáció miatt egy-egy új beruházás a korábbi munkahelyszámnak csak a töredékét igényli.

A vámemelések árnövelő hatása – az inflációs kockázatokkal, a fogyasztók reáljövedelmének csökkenésével, vagy az illegális kereskedelem felerősödésével – külön elemzést igényelne. Egyes olyan amerikai vállalatok pedig, amelyek globális értékláncokban szervezik meg hazai és külföldi termelésüket, a versenyképesség jelentős csökkenését lesznek kénytelenek elszenvedni - fogalmaz Sass Magdolna.

Hogyan hathat ez Magyarországra?

A magyar árukivitelben a 2024-es évre vonatkozó adatok szerint az USA a nyolcadik legfontosabb partnerünk. Fontos megjegyezni, hogy az USA az egyetlen nem EU-tagállam az első tíz között. Az Egyesült Államok részesedése a teljes magyar kivitelben meghaladja a 4%-ot.

Milyen termékeket exportálunk az USA-ba? A globális értékláncok részeiként működő, feltehetően leginkább külföldi tulajdonban levő leányvállalatok a fő exportőrök: szinte kizárólag autóipari, elektronikai és gépipari termékek szerepelnek az USA-ba exportált top 10 hazai termékcsoport listáján. A kivétel a 10. helyen szereplő "gyógyszer és gyógyszerészeti termék", ahol magyar ellenőrzésű vállalatok is érintettek lehetnek.

Érdekes még a kivitel erős termékszintű koncentrációja: az első három termékcsoport adja a teljes, USA-ba irányuló kivitel felét; az első tíz több mint 80%-át. Az adott termékcsoport teljes magyar exportjában jelentős, 10%-ot meghaladó az USA-kivitel részesedése az első két helyezettnél.

Néhány, a teljes magyar exportban kisebb jelentőségű termékcsoportnál viszont meghatározó az USA-piac. Ilyenek például a műalkotás, gyűjtemény és régiség (a teljes magyar kivitel 46%-a); fegyver, ennek alkatrésze, lőszer (36%); a fémkohászatban alkalmazott különféle színes alapfém és cermet (35%); valamint a papírpépkészítő és papírgyártó gép (27%).

Az USA-ba exportált top 10 hazai termék esetében kivetett vámok (legnagyobb kedvezményes vámtételek) jellemzően alacsonyak, sok esetben 0%, a gépjárműhöz való gumiabroncs esetében a legmagasabb: 4%. A kivitel erősen koncentrált, mintegy 12 ezer termék közül az első öt termék adja az export felét, az első tíz termék a 60%-át.

Érdekesség, hogy a top tízen kívüli termékek közül 32 esetében kizárólag az USA a célpiac – ezek közül említésre méltó például a sugárhajtású gázturbinák kivitele. Bár ezek volumenben és részesedésüket tekintve nem tűnnek nagynak, amennyiben egy-egy vállalat gyártja ezeket Magyarországon, úgy azokat komolyan sújthatják a vámemelések.

A magyar gazdaság amerikai kitettsége azonban a közvetlen exportnál jóval nagyobb lehet, mivel sok olyan alkatrészt és részegységet gyártanak hazánkban, amelyeket más országokban építenek be végtermékekbe – ezek a termékek aztán az USA-ba kerülnek exportálásra. Ez különösen jellemző a német cégek vezette globális értékláncokra, és jelentős volumenű lehet.

Összefoglalva elmondható, hogy Donald Trump vámemelési politikájának egyik lehetséges célja az Egyesült Államok gazdaságának kiszakítása a globális értékláncokból, és ezzel az ipari kapacitások visszahozatala az országba. A stratégia azonban kérdéses hatékonyságú, miközben a vámok inflációs és nemzetközi feszültségeket fokozó hatásaival is számolni kell.

Magyarország szempontjából az első három termékcsoport (járművek, villamos gépek és adatfeldolgozó eszközök) adja az USA-ba irányuló kivitel felét, és ezek többsége globális értékláncokhoz kötött, jellemzően külföldi leányvállalatoktól származik. Az USA által eddig alkalmazott vámtételek többsége jelenleg alacsony, így a vámemelés jelentős többletterhet jelent, ami Magyarország számára is kockázatot jelent – különösen a jelentős, exportorientált, értékláncokba integrált iparágaink miatt - zárja gondolatait a szakember.