Ismét a szégyenpadon Magyarország: a magyar növekedést az utolsó helyre várják a régióban

Az Európai Bizottság nemrég közzétette tavaszi gazdasági előrejelzését, amely az EU egészére és valamennyi tagállamra vonatkozó prognózisokat tartalmaz. Az uniós gazdaság idén továbbra is szerény ütemben bővül, míg 2026-ban várhatóan gyorsulás következik be a fokozódó geopolitikai bizonytalanságok és kereskedelmi feszültségek ellenére.

A jelentés szerint az EU reál-GDP-je 2025-ben 1,1%-kal, az euróövezeté pedig 0,9%-kal növekszik, ami nagyjából megegyezik a 2024-es ütemmel. 2026-ra az EU-ban 1,5%-os, az euróövezetben 1,4%-os bővülést prognosztizálnak. Az infláció az euróövezetben a 2024-es 2,4%-ról 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,7%-ra mérséklődik, míg az EU egészében hasonló tendencia várható, 2026-ra valamivel 2% alatti értékkel.

Magyarország gazdasági helyzetét értékelve a Bizottság egyértelműen fogalmaz: "A gazdasági fellendülés nehézségekkel néz szembe." 2024-ben mindössze 0,5%-os reál-GDP növekedést regisztráltak, amelyet elsősorban a jelentős béremelések és a stabil fogyasztás támogatott. Ezzel szemben a beruházások visszaestek a bizonytalan üzleti környezet és a közberuházások csökkentése miatt, miközben az export teljesítménye is gyenge maradt, különösen a gép- és járműexport területén.

A 2025 első negyedévére vonatkozó becslések szerint a gazdasági aktivitás 0,2%-kal csökkent negyedéves összehasonlításban, részben az ipari termelés visszaesése miatt. A Bizottság előrejelzése alapján "a GDP növekedése várhatóan 0,8% lesz 2025-ben és 2,5% 2026-ban."

A növekedés fő motorja továbbra is a magánfogyasztás marad, amelyet a személyijövedelemadó-mentességek és -kedvezmények támogatnak. A beruházási aktivitás – különösen a vállalati szektorban – 2025-ben korlátozott marad, de 2026-ban élénkülhet, amennyiben a globális kereskedelmi bizonytalanságok enyhülnek és a kormány által támogatott építkezések fellendülnek.

A kockázati tényezők között szerepel a visszafogott külső kereslet, ami Magyarország erős kereskedelmi kitettsége és a globális ellátási láncokba való mély integrációja miatt különösen problematikus. További nehézséget jelent az inflációs nyomás, amelyet a magas béremelések és egyéb kormányzati intézkedések súlyosbítanak.

A munkaerőpiacon a munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,5%-ra emelkedett, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A nominálbérek növekedése várhatóan 2025-ben és 2026-ban is magas marad, amit a 2025-ös további 9%-os minimálbér-emelés, a szűk munkaerőpiac és a közszféra béremelései eredményeznek.

Az infláció 2024-ben átlagosan 3,7%-ot ért el a harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) alapján, míg az energia- és élelmiszerárak nélküli maginfláció 5,9%-ra rúgott. 2025 első negyedévében az infláció emelkedett a jövedéki adók növelése, az élelmiszerárak emelkedése és a szolgáltatási szektor áremelkedései miatt. A belföldi kereslet és az emelkedő élelmiszerárak várhatóan 2025-ben is magas szinten tartják az inflációt.

A költségvetési hiány a GDP 6,7%-áról (2023) 4,9%-ra (2024) mérséklődött, elsősorban az energiatámogatásokra fordított alacsonyabb kiadások és a közberuházások elhalasztása következtében. 2025-ben a deficit várhatóan tovább csökken 4,6%-ra, majd 2026-ban kismértékben, 4,7%-ra emelkedik az új szakpolitikai intézkedések hatására.

A jövedelemadókból származó bevételek jelentősen csökkenni fognak az anyák személyijövedelemadó-mentességének tervezett bevezetése és a családi adókedvezmény emelése miatt, ami összesen a GDP becslések szerint 0,6%-át teszi ki. Ezeket részben ellensúlyozza a 2025-ben lejáró ágazati adók meghosszabbítása.

Az államadósság 2024-ben növekedett, részben a forint gyengülése és a budapesti repülőtér felvásárlása miatt. 2025-ben további emelkedés várható, a GDP 74,5%-ára, mivel az előző évben felhalmozódott jelentős készpénzes kamatfizetések esedékessé válnak.

Uniós összehasonlításban a magyar gazdasági mutatók a mezőny utolsó harmadába helyezik az országot. Az idei 0,8%-os GDP-növekedési előrejelzés messze a leggyengébb a régióban, ahol például Lengyelország 3,3%-os, Románia pedig 1,4%-os bővülést érhet el. A beruházások területén még kedvezőtlenebb a helyzet: az erre az évre várt 1,5%-os csökkenés az EU legalacsonyabb értéke, miközben a régió többi országában növekedés várható – Lengyelországban például 6,9%-os, ami az EU harmadik legmagasabb adata.