Sokkban a magyar gazdaság: szörnyű a friss GDP-adat, ez nagyon fog fájni

2025 I. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

Az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 5,1, a mezőgazdaságé 0,7%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1%-kal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,5%) az oktatás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 3,1, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,4, a kereskedelemé 2,1%-kal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 1,7, a szállítás, raktározásé 1,6%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,9%-kal bővült. Az információ, kommunikáció, illetve az ingatlanügyletek teljesítménye egyaránt 0,1%-kal, a közigazgatásé 1,2%-kal mérséklődött.

A bruttó hazai termék 2025. I. negyedévi stagnálásához leginkább a szolgáltatások, azon belül a kereskedelem bővülése járult hozzá pozitívan (0,7, illetve 0,2 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal növelte a GDP-t, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.

Mi történt a házartásokkal?

A háztartások tényleges fogyasztása 2,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1%-kal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,0%-kal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,9, a féltartósok esetében 1,7, a nem tartósok esetében 3,7, a szolgáltatások esetében pedig 3,9%-kal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6%-kal esett vissza, míg a közösségi fogyasztásé 7,3%-kal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,7%-kal alacsonyabb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,0%-kal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 10,1%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött. A bruttó felhalmozás 10,3%-kal zuhant az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 0,4%-kal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1237 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,4%-kal mérséklődött, míg az importé 0,1%-kal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80%-át kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9, a behozatal 0,7%-kal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0, importja 2,7%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2025 I. negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez pozitívan, 2,2 százalékponttal járult hozzá a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás és a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében negatívan befolyásolta azt, 1,9 és 0,3 százalékponttal.

Így sem rózsás a helyzet

2025 I. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent.

A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 4,6%-kal nőtt. A szolgáltatások teljesítménye 0,2, az építőparé 1,1, az iparé 2,3%-kal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 1,4%-kal emelkedett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 1,5%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,4%-kal visszaesett. A külkereskedelemben az import és az export volumene összességében magasabb lett (1,4, illetve 1,5%-kal).