Kongatják a vészharangot: brutálisan odacsaphat a magyar gazdaságnak az aszály

A Portfolio elemzése szerint Magyarország jelentős részén kialakult kritikus szárazság komoly fenyegetést jelent a hazai mezőgazdasági termelésre. Bár tavasszal és május elején még volt csapadék, a téli hónapok csapadékhiánya, valamint az utóbbi hetek tartós szárazsága és növekvő hősége miatt a talaj mélyebb rétegei is kiszáradtak, ami súlyosbítja a helyzetet.

A probléma egyre rendszeresebbé válik: a nyári aszály mellett már a téli csapadék- és hóolvadék-hiány is visszatérő jelenség, ami tartós szárazságot eredményez. A helyzet különösen az Alföldön romlik napról napra, és mivel a következő időszakban sem várható jelentős csapadék, további kedvezőtlen folyamatok prognosztizálhatók.

Az aszály mértéke megközelítheti a 2022-es katasztrofális év szintjét, amikor az ország 85 százalékát, 78,7 ezer négyzetkilométert érintett a súlyos szárazság. A K&H Bank agrárüzletágának vezetője, Demeter Zoltán figyelmeztetett: "Úgy tűnik egyre nő a kockázata, hogy 2022-es évihez hasonló aszállyal kell 2025-ben is szembenéznünk. Vízügyi és meteorológiai adatok alapján 100-110 mm csapadék hiányzik Magyarországon a talaj felső 1 méteres rétegében, mely főleg a kukorica és napraforgó vetéseket veszélyezteti. A 90 napos csapadékmérleg is 50-100 mm-rel kisebb értéket mutat az elmúlt évek átlagaihoz képest."

EZ IS ÉRDEKELHET

Bejelentette a HungaroMet: máris megdőlt a melegrekord, riasztást is kiadtak, brutális nyarunk lesz

Aki teheti, a déli órákban ne tartózkodjon a tűző napon - hívta fel rá a figyelmet a Népegészségügyi Központ.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyar mezőgazdasági területeknek mindössze 2-3 százalékát öntözik rendszeresen. Bár 2022-ben rekordot döntött az öntözött terület nagysága, meghaladva a 133 ezer hektárt, ez még mindig rendkívül alacsony arány a szakértők szerint.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, Petőházi Tamás a Portfolio-nak nyilatkozva kiemelte: "Két hete van a kukoricának, ha a következő két hétben nem lesz érdemi eső, akkor a kapásnövények közül a kukorica nagyon megszenvedi az aszályt, a napraforgónál ez inkább másfél hét lehet". Hozzátette: "Ha ebben az időszakban jönne érdemi csapadék, akkor a kukorica várható termése így is 20 százalékkal kisebb lenne, mint normál körülmények között, ha viszont nem lesz eső, akkor akár a termés fele is kieshet."

A kalászosok esetében kisebb a veszély, de a búzánál is jelentkezhetnek problémák. "Azokkal a búzákkal lesz probléma, amik a július 5-e és 10-e környékén érnének. Ezek, tehát a közép-középhosszú érésű fajták esetében meg fognak rekedni a szemek, kisebbek lesznek, ami akár 20 százalékkal kisebb tömeget is jelenthet a kényszerérés miatt" - magyarázta a szakember.

Az agrárszektorban jelentkező problémák már a GDP-előrejelzéseket is befolyásolják. Bár a mezőgazdaság súlya mindössze 3-4 százalék a teljes gazdaságban, a szélsőséges időjárás okozta nagy kilengések miatt mégis érdemi hatása lehet a növekedési adatokra. A Magyar Nemzeti Bank nemrég 0,8 százalékra csökkentette az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését a korábbi 2,4 százalékról.

"Ami különlegessé teszi a mezőgazdaságot, hogy nagyon érzékeny az időjárásra. A magyar agrárium ráadásul kifejezetten növénytermesztési bázisú, ezért időnként nagy kilengések tudnak lenni a mezőgazdasági teljesítményben" - hangsúlyozta Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. "Ezek a nagy kilengések akár több tíz százalékos elmozdulást is tudnak jelenteni az agrárszektor teljesítményében, így már a 3 százalék körüli gazdasági súly is azt jelenti, hogy érdemi hatása lehet a mezőgazdaságnak a GDP növekedésére vagy csökkenésére" - tette hozzá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hivatalos: sose volt még ilyen meleg Budapesten, ez már a földi pokol

Megdől a melegrekord a magyar fővárosban - számolt be saját közösségi oldalán a HungaroMet Nonprofit Zrt.

A szakértők szerint hosszú távú megoldást jelenthetne az öntözött területek bővítése és a vetésszerkezet diverzifikálása. Megfelelő fejlesztésekkel a jelenleginél jóval nagyobb, akár 400-500 ezer hektárnyi területet is be lehetne vonni az öntözésbe. Emellett egyre több ágazati szereplő sürgeti a monokultúrás gazdálkodás felváltását változatosabb növénykultúrákkal.

Az alternatív növények, mint például a szárazságtűrő cirok termesztése már bővül Magyarországon, de még mindig nem éri el a 100 ezer hektárt sem. A lassú előrehaladás fő oka a piac megszervezésének nehézsége: a termelők stabil értékesítési lehetőségeket, a felhasználók pedig megbízható kínálatot szeretnének látni, mielőtt jelentősebb változtatásokba kezdenének.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán