Belefulladnak az adósságba a magyarok: ezt tényleg nem lehet rendbehozni?

A magyar államadósság a 2010-es évek során kedvező pályán haladt: a 2011-es 80% feletti szintről 2019-re a GDP 65 százalékára mérséklődött. Ezt a folyamatot kezdetben a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása, később a mérsékelt költségvetési hiány és a dinamikus gazdasági növekedés támogatta.

A koronavírus-járvány 2020-ban azonban drasztikus változást hozott. Az adósságráta egy év alatt 78,7%-ra ugrott, majd 2021-ben és 2022-ben még tapasztalható volt némi csökkenés a járvány utáni gazdasági helyreállásnak és a választások előtti gazdaságélénkítésnek köszönhetően. 2022 vége óta azonban az adósságráta gyakorlatilag beragadt, 2024 végére pedig már enyhe emelkedést mutatott, 73,5%-ra.

A probléma kettős: egyrészt a költségvetési hiány a járvány előtti 2% körüli szintről tartósan magas, 5% körüli tartományba került, másrészt a gazdasági növekedés évek óta gyenge. 2023-ban 0,9%-kal csökkent a GDP, 2024-ben pedig mindössze 0,5%-os növekedés volt tapasztalható. Az idei kilátások sem kedvezőek, az elemzők 0,5-1% közötti bővülést várnak.

A Portfolio adósságmodellje szerint 2025-ben kilenc lehetséges forgatókönyvből mindössze kettőben csökkenhet az adósságráta a jelenlegi 73,5% alá. Ehhez 8,5%-os nominális GDP-növekedésre lenne szükség, miközben a költségvetési hiánynak sem szabadna jelentősen túllépnie a tervezett szintet. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint azonban az év végére 73,7%-os adósságráta várható.

Az adósságráta alakulását befolyásolja még az euró-forint árfolyam is, hiszen az államadósság mintegy 30%-a devizában denominált. A szakértők többsége szerint a jelenlegi 400 forint körüli szintről inkább a forint gyengülése valószínűsíthető. További bizonytalansági tényező az állam év végi likviditási helyzete, amely átmenetileg kozmetikázhatja az adósságrátát.

A befektetők és a hitelminősítők kiemelten figyelik az államadósság alakulását. Az S&P idén áprilisban 72,6%-os GDP-arányos rátát prognosztizált 2025 végére, míg a Fitch Ratings júniusban a negatív kockázatok között említette az adósságcsökkentési pálya esetleges sérülését.

Ha beigazolódik a legvalószínűbb forgatókönyv, akkor 2025 már a harmadik egymást követő év lehet, amikor nem csökken az adósságráta, és a második, amikor emelkedik. Ez különösen az S&P esetében jelenthet veszélyt, ahol Magyarország csak egy hajszállal van a befektetésre nem ajánlott kategória felett, ráadásul negatív kilátással.

A Világbank korábbi tanulmánya szerint, ha egy ország két nagy hitelminősítőnél is bóvli kategóriába kerül, akkor átlagosan 200 bázisponttal emelkedhetnek a rövid állampapír-hozamai. Ez jelentős kilengéseket okozhat a magyar állampapírpiacon és a forint árfolyamában is. A hitelminősítők legközelebb idén ősszel értékelik Magyarország helyzetét, október és december között mindhárom nagy cég tervez felülvizsgálatot.