Milliárdos biznisz a háttérben: a göngyölegtisztítás lehet a magyar beszállítók aduja

Sokan azt gondolják, hogy a hatalmas nemzetközi beruházások, például autóipari óriásgyárak, megjelenésével egyfajta aranykor érkezett az alvállalkozóként, beszállítóként működő hazai kis- és középvállalatok számára. Valóban ilyen rózsás a helyzet? Mennyire keresik ezek az óriásvállalatok a magyar partnerek termékeit, szolgáltatásait?

Pirint Tamás: A nemzetközi autóipari beruházások, különösen a jelentős volumennel rendelkező gyárak megjelenése nagy lökést adhat a beszállítói hálózatoknak. Azonban az, hogy ez automatikusan aranykort jelentene a hazai kis- és középvállalatok számára, túlzottan idealizált nézet: a globalizált beszállítói láncokban a nagyvállalatok rendkívül szigorú minőségi, ár- és szállítási feltételeket támasztanak, és gyakran inkább a nemzetközi beszállítókat részesítik előnyben.  

Magyar beszállítók termékeit és szolgáltatásait ugyan keresik, különösen a speciális, regionális előnyöket jelentő területeken, de a verseny rendkívül éles, és csak a kiemelkedő minőséget, innovációt és megbízhatóságot nyújtó vállalatok tudnak tartósan beépülni ebbe a láncba.

Melyek azok a területek, ahol a magyar beszállítók versenyképesek lehetnek, és mik a magyar cégek legfőbb versenyelőnyei?

A magyar beszállítók versenyképessége elsősorban az autóiparban jellemzően a precíziós alkatrészgyártás, specializált gépészeti megoldások, valamint a helyi logisztikai szolgáltatások területén mutatkozik meg.

Kiemelkedő lehetőség nyílik továbbá a digitalizáció és ipari automatizáció alkalmazásában, ahol a gyors adaptáció és a költséghatékonyság jelentős előnyt jelent. Magyarország földrajzi pozíciója, jól képzett munkaerője és viszonylag kedvező költségszintje szintén hozzájárul a versenyképességhez.

Ezen felül fontos kiemelni, hogy a helyi beszállítók mélyebb regionális ismereteik és rugalmasságuk miatt képesek olyan testre szabott, gyors reagálást igénylő szolgáltatásokat nyújtani, amit a globális óriásvállalatok csak nehezen tudnának. A Logicon Invest-nél is úgy látjuk, hogy kiemelten nagy igény van a rugalmasságra és az innovatív megoldásokra.

Mennyire nehéz bekerülni alvállalkozóként egy-egy ilyen céghez? Tapasztalatuk szerint melyek azok a főbb kritériumok, amik alapján válogatnak a megrendelő nagyvállalatok?

A multinacionális gyártók beszállítói körébe való bekerülés általában rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat, amely komoly felkészültséget és erőforrásokat igényel a vállalkozásoktól. A nagyvállalatok szigorú kritériumrendszer alapján válogatnak az alvállalkozók között, és csak azokat választják ki, akik minden szempontból megfelelnek az elvárásaiknak. 

A kiválasztási folyamat során a megrendelők elsősorban a magas szintű minőségbiztosítási rendszereket, a szállítási pontosságot, a versenyképes árazást, valamint a pénzügyi stabilitást vizsgálják. Ezek a tényezők alapvető fontosságúak, hiszen a beszállítói lánc bármely pontján jelentkező probléma az egész gyártási folyamatot veszélyeztetheti, ami jelentős költségekkel járhat a megrendelő számára.

A nagyvállalatok részletes beszállítói auditokat végeznek, amelyek során nemcsak a jelenlegi képességeket, hanem a jövőbeli potenciált is felmérik. A folyamatos fejlesztési képesség és az innovációs hajlandóság egyre fontosabb szemponttá válik, hiszen a gyorsan változó piaci környezetben csak azok a beszállítók lehetnek sikeresek, akik képesek lépést tartani a technológiai fejlődéssel és a változó igényekkel.

Említette a környezettudatosságot: elvárják a nemzetközi nagyvállalatok a magyar beszállítóktól a fenntartható, környezetbarát technológiákat, szolgáltatásokat, vagy inkább csak előnynek tekintik?

A fenntarthatóság és a környezetbarát technológiák ma már nem csupán piaci előnyök, hanem egyre inkább alapfeltételek a beszállítói kiválasztás során. A multinacionális nagyvállalatok fokozottan integrálják az ESG-kritériumokat a beszállítói láncba, megkövetelve, hogy partnereik is megfeleljenek ezeknek. A fenntartható gyártási eljárások, az energiahatékonyság, a hulladékcsökkentés és a környezetbarát anyaghasználat mind olyan tényezők, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszútávú együttműködéshez. A magyar beszállítók ezen a téren egyre gyakrabban mutatnak fejlődést, amit a nemzetközi megrendelők értékelnek. 

Ebben a kontextusban érdemes megemlíteni, hogy például az átalunk végzett göngyölegtisztítás és újrahasználat is egy olyan stratégiai eszközzé válik, amely csökkentheti a külső forrásoktól való függőséget és növelheti az ellátásbiztonságot.

Ha már rátértünk a göngyölegtisztításra, hogyan működik a gyakorlatban ennek a folyamata? Milyen területen veszik igénybe a megrendelők ezt a szolgáltatást, és hol hasznosul a tisztított göngyöleg?

A göngyölegtisztítás alapvetően a visszaforgatható csomagolóeszközök – például esetünkben műanyag vagy fém konténerek, ládák, bliszterek – tisztítását és fertőtlenítését jelenti, amelyek révén ezek az eszközök újrahasználhatók lesznek a logisztikai és gyártási láncokban.

A folyamat magában foglalja a mechanikus tisztítást, vegyi fertőtlenítést, valamint a vizuális és műszaki ellenőrzést is. Ezt a szolgáltatást elsősorban az autóipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar, és egyéb ipari területek veszik igénybe, ahol a higiénia és a csomagolóeszközök minősége üzletileg is kritikus. Az autóiparban például az elektromos autók és az autókban megjelenő elektronika, precíziós eszközök a gyártási folyamatok során megkövetelik a fém, illetve az egyéb szennyeződések kontroll alatt tartását, ez minőségbiztosítási és technológiai előírás is. 

Tipikus megrendelők lehetnek nagyvállalatok, logisztikai szolgáltatók, valamint gyártó cégek, amelyek számára a visszaforgatható göngyöleg használata költség- és környezetkímélő megoldást jelent, de költségcsökkentés is egyben.

Mennyivel fenntarthatóbb technológia a göngyölegtisztítás az új göngyölegek gyártásával szemben? Hogy lehet meghatározni a technológia környezeti lábnyom-csökkentő hatását?

A rendszeres karbantartás és tisztítás kulcsfontosságú az ipari eszközök és göngyölegek élettartamának meghosszabbításában: a vállalatok gyakran csak a közvetlen költségeket veszik figyelembe egy adott eszköz vagy folyamat értékelésekor, pedig a teljes birtoklási költség (Total Cost of Ownership, TCO) sokkal átfogóbb képet ad.

A TCO lefedi az összes járulékos költséget, beleértve a karbantartást, az energiafelhasználást, az állásidőt és az élettartamot is. Az ipari göngyölegtisztítás például egy olyan stratégiai befektetés, amely jelentősen csökkentheti a teljes költséget. A tisztított göngyölegek hosszabb ideig használhatók, kevesebb selejtet eredményeznek, csökkentik az eszközcserék szükségességét, és hozzájárulnak a hatékonyabb logisztikai folyamatokhoz. Ezáltal nemcsak a közvetlen kiadások, hanem a rejtett költségek is mérsékelhetők, ami hosszú távon komoly versenyelőnyt jelenthet a vállalatok számára. A karbantartás és tisztítás nem kiadás, hanem egy okos befektetés a fenntartható és költséghatékony működés érdekében.

A göngyölegtisztítás környezetbarátabb alternatívát jelent az új göngyölegek gyártásával szemben annak tekintetében is, hogy jelentősen csökkentheti az elsődleges nyersanyagok felhasználását, az energia- és vízfelhasználást, valamint a hulladék keletkezését. A technológia környezeti lábnyom-csökkentő hatását egy átfogó életciklus-elemzéssel lehet mérni, amely figyelembe veszi az energiafogyasztást, az anyaghasználatot, a kibocsátásokat és a hulladéktermelést a göngyöleg teljes életciklusa alatt, beleértve a gyártást, használatot, tisztítást és végső újrahasznosítást. Ezzel objektíven számszerűsíthető a környezetterhelés csökkenése a tisztítási technológia alkalmazásával.

Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy az európai uniós és hazai szabályozások szigorodása – például az úgynevezett körkörös gazdaságra vonatkozó irányelvek – egyre inkább kényszerítő erőként hat a vállalatokra, hogy fenntarthatóbb logisztikai megoldásokat alkalmazzanak. A tisztítási szolgáltatások integrálása a vállalati működésbe stratégiai döntés, amely minimalizálja a szabályozói kockázatokat és elősegíti a compliance biztosítását.

Említette, hogy a magyar beszállítók egyik legnagyobb előnye a nemzetközi nagyvállalatokkal szemben a rugalmasság és az innovatív megoldások alkalmazása. Esetleg erre tudnának egy példát említeni, akár a Logicon életéből?

Volt olyan eset, hogy mi magunk találunk utat további költségmegtakarításhoz: egy autóipari partnerünk kérésére vizsgálatot végeztünk az egyszer használatos, úgynevezett egyutas tálcák tisztíthatóságára vonatkozóan. Ezeket a tálcákat korábban minden használat után hulladékként kezelték, ami költségekkel járt mind a hulladékkezelés, mind pedig az új tálcák beszerzése szempontjából.

Ennek kapcsán merült fel az igény annak vizsgálatára, hogy van-e lehetőség ezen tálcatípusok tisztítására és újrafelhasználására. A kollégáim megtalálták a módját annak, hogy ezeket az érzékeny tálcákat is sérülésmentesen tisztítsunk: a mosási tesztek eredményei alapján megállapítottuk, hogy a tisztításuk problémamentesen megvalósítható, és így több alkalommal is újrafelhasználhatók. 

Milyen innovációkról, technológiai fejlődésről beszélhetünk a göngyölegtisztítás kapcsán? Hogy működik a termékfejlesztés, mennyire tudnak figyelni az új technológiák energiahatékonyságára?

A göngyölegtisztítás területén a technológiai innovációk elsősorban a tisztítási eljárások automatizálására, az anyaghasználat optimalizálására és az energiahatékonyság javítására irányulnak. A modern, ipari mosóberendezések fejlesztése során a víz- és energiafelhasználás minimalizálása kulcsfontosságú cél, akárcsak a vegyszerek környezetbarát alternatívákkal való helyettesítése.

A termékfejlesztés ciklikus és szoros együttműködésben zajlik a megrendelőkkel, a műszaki és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. A vállalatok egyre inkább alkalmaznak valós idejű monitoring rendszereket, amelyek optimalizálják a tisztítási folyamatokat és mérik az energiafelhasználást, így támogatva a fenntarthatósági célokat és a költséghatékonyságot.

A tisztítási technológiákba történő beruházások esetében kritikus a technológiai elavulás kockázatának kezelése, amely magában foglalja a berendezések modernizációs igényét és a szabályozói környezet gyors változását. Ezért a beruházási stratégiának rugalmasnak kell lennie, amely támogatja az innovációk bevezetését és a technológiai frissítéseket.

A piaci kereslet változékonysága és a beszállítói láncok bizonytalanságai szintén kockázati tényezők, ezért a diverzifikált ügyfélportfólió és a hosszú távú szerződéses kapcsolatok kulcsfontosságúak a stabil pénzügyi teljesítmény biztosításához.