Varga Mihály: 1 százalék sem lesz a gazdasági növekedés, magasak az inflációs várakozások

Varga Mihály a sajtótájékoztató azzal kezdte, hogy kiemelte, a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, ehhez pedig óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés szükséges. Mint mondta, ezzel összhangban a mai ülésen a Tanács 6,5%-on tartotta az alapkamatot.

Az elnök elmondta, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját 10%-ról 8%-ra csökkenti augusztustól a jegybank, ez technikai jellegű lépés, nem jelent változást a monetáris politika irányultságában.

Kiemelte, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is az árstabilitással konzisztens szintnél magasabban alakulnak, míg a vállalati inflációs várakozások csökkentek. Az elnök szerinte az inflációs cél eléréséhez az inflációs várakozások csökkentése mellett a pénzpiaci stabilitásra van szükség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megáll az élet az MBH Banknál: napokra leállhatnak ezek a szolgáltatásaik

Az ügyfelek leállást tapasztalhatnak többek között az átutalási megbízások teljesítésében, a készpénzfelvételben és a bankkártyahasználatban is.

Az amerikai és az uniós költségvetési csomagok a várakozások szerint 2026-tól élénkíthetik a gazdasági növekedést. Az USA esetében ez 2025-2034 között évente 0,5 százalék, míg az EU esetében 0,3-0,4%-os élénkülés várható, mondta Varga Mihály.

Azt is ismertette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben is stagnálhat, ugyanakkor az év második felében fokozatos erősödés várható.

A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációcsökkentő hatással bírnak, összesen 1,5%-kal alacsonyabb ezek miatt az áremelkedési ütem, mondta az elnök a jegybank becsléseiről. Az inflációs várakozások csökkentése kulcsfontosságú, a jegybanki céllal párhuzamos horgonyzásuk hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez Varga Mihály szerint.

A jegybanki fedezett hitelprogramok kifutásával a bankrendszer szabad likviditástöbblete érdemben mérséklődött, ehhez igazodva döntött a Monetáris Tanács a kötelező tartalékráta csökkentéséről

- folytatta Varga Mihály. 

Majd hozzátette: a jelenlegi gazdasági környezetben továbbra is stabilitás-orientált monetáris politikára van szükség. A Tanács megítélése szerint az inflációs pályát övező kockázatok mellett szigorú monetáris politikával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.

A magyar gazdaság szempontjából elemi fontosságú az euróbevezetés feltételeinek teljesítése. Ma az a gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, árstabilitás és stabil növekedés legyen. Ha ezek teljesülnek, akkor lehet gondolkodni azon, kell-e Magyarországnak euró és a bevezetés pályája milyen legyen - mondta kérdésre válaszolva Varga Mihály.

Nem látunk olyan beérkezett adatokat, melyek átírnák a júniusi inflációs jelentésben ismertetett előrejelzésünket a 2025-re várható 0,8%-os gazdasági növekedéssel kapcsolatban, válaszolta a jegybank elnöke.

Márciusban elrendeltem az aranytartalékra vonatkozó felülvizsgálatot, ez három hónapig tartott, majd lehetővé tettük, hogy a parlamenti képviselők ellenőrizzék az aranytartalékot

- mondta az elnök.

Nemzetközi összevetésben a viszonylag magas arányban aranyban tartalékoló országok közé tartozunk, felül kell vizsgálni, hogy a következő években szükséges-e növelni az aranytartalékot. Ez a vizsgálat elkezdődött, a Monetáris Tanács fogja majd tárgyalni a javaslatokat, tette hozzá.

Olyan változások zajlanak körülöttünk, melyek egy dolgot tesznek biztossá, a bizonytalanságot, ebben a környezetben kell meghoznunk a döntéseinket. A júniusban adott inflációs előrejelzés eligazítást tud adni a piac szereplőinek arról, mi várható a kamatpályában, de hónapról hónapra haladunk és döntünk a beérkező információktól függően - emeli ki a várható kamatpálya kapcsán az elnök.

Címlapi kép: Lakatos Péter, MTI/MTVA