A 2026. január 12–18. közötti időszakban Magyarországon változékony, de továbbra is masszívan hideg, télies időjárásra számíthatunk.
A klímaváltozás hatásai már nem csupán előrejelzések, hanem mindennapi valóság – erre világított rá a Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Future-Proof Lounge – Klímaadaptációra és zöld stratégiára felkészülni! című szekciója. A beszélgetéssorozatban szó esett arról, hogyan válik a klímaválság kézzelfoghatóvá a fotóriporterek objektívjén keresztül, milyen stratégiai válaszokat adhatnak a vállalatok az egyre gyakoribb környezeti kihívásokra, és hogyan lehet hitelesen, átláthatóan és felelősen kommunikálni a fenntarthatósági eredményeket – nemcsak kifelé, hanem a belső érintettek felé is.
A Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Future-Proof Lounge első beszélgetésében három fotóriporter osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan válik a klímaválság kézzelfoghatóvá az objektíven keresztül.
Kállai Márton Citizen Science című fotósorozata olyan civileket mutat be, akik önkéntesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül támogatják a tudományos munkát és a természet megfigyelését. Zoltai András öt éven át dokumentálta Majuli szigetének lakóit Északkelet-Indiában, a Brahmaputra folyó mentén, a klímaváltozás hatásaira adott emberi válaszokat és a közösség kitartását kutatva. Képein keresztül az ember és víz közötti kapcsolatot vizsgálja, és a közösségi védekezés erejét próbálja megmutatni. Stiller Ákos a magyarországi tanyavilág eltűnését dokumentálja immár 15 éve. Munkája arra világít rá, milyen társadalmi következményekkel jár, ha elveszítjük az utolsó generációt, amely még tudja, hogyan lehet a földből ételt tenni az asztalra.

A beszélgetés során közös gondolatként fogalmazódott meg, hogy a fotóriporterek feladata nem csupán a dokumentálás, hanem az idő lenyomatának megőrzése – annak rögzítése, hogy 2025-ben milyen témák foglalkoztatták a társadalmat, és melyek lesznek relevánsak a jövőben is. A klímaszorongás egyre többeket érint, ezért ezek a képek nemcsak környezeti, hanem mélyen társadalmi témák is. A hiteles fotóanyag nem a trendekhez igazodik, hanem belső indíttatásból születik, és épp ezért talál utat az emberekhez. Mindhárom fotósorozat az ember és a természet pusztulását állítja középpontba, emberközpontú megközelítéssel, amely érzékenyen reflektál a környezeti változások társadalmi hatásaira is.
Védelem vagy alkalmazkodás?
A szekció következő beszélgetése a klímaalkalmazkodás és fenntartható vállalati stratégiák kérdéskörét járta körül. A beszélgetést Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója moderálta. A panelbeszélgetésen részt vett Dr. Selmeczi Pál, a HungaroMet osztályvezetője, Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, valamint Dr. Wassen Barbara, Magyarország klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete az Energiaügyi Minisztérium képviseletében.
A beszélgetés középpontjában a klímaalkalmazkodás állt, mint stratégiai túlélési eszköz, amelyre egyre sürgetőbb szükség van. A résztvevők kiemelték, hogy az éghajlatváltozás hatásai már most is érzékelhetők a vállalati működésben – legyen szó hőség okozta egészségügyi kockázatokról, ellátási láncok akadozásáról vagy a napelemek teljesítményét csökkentő szaharai porról. A klímaadaptáció nem egyetlen intézkedés, hanem sokrétű, rendszerszintű válasz, amely technológiai és természetalapú megoldásokat egyaránt igényel.

Az alkalmazkodás három alappillére: mélyreható kockázatelemzés, szektorokon átívelő partnerség, valamint folyamatos tanulás és tudásmegosztás. A panel kiemelte a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) szerepét, amely már utcaszintű klímamodellezést is lehetővé tesz. A vállalatoknak nemcsak saját működésükben, hanem regionális szinten is együtt kell működniük az önkormányzatokkal és szakhatóságokkal. A klímaváltozás lassú, de alattomos hatásai miatt elengedhetetlen a hosszú távú gondolkodás és az alkalmazkodási stratégiák beépítése az üzleti döntéshozatalba.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kommunikáció, mint stratégia
A „Fenntarthatósági eredmények transzparenciája: stratégia és kommunikáció” című panelbeszélgetés moderátora Jenei Attila, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere volt. A beszélgetésben részt vett Andri Diána, a Decathlon Magyarország fenntarthatósági vezetője; Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója; valamint Zincsenko-Záhorszki Márta, a PPF Europe fenntarthatósági vezetője.
A panelbeszélgetés középpontjában az ESG-stratégiák és a fenntarthatósági kommunikáció átláthatósága állt. A résztvevők kiemelték, hogy a vállalati fenntarthatósági stratégia és a kommunikáció szorosan összefonódik, hiszen a hiteles és célzott üzenetek nemcsak a fogyasztók, hanem a befektetők, beszállítók és munkavállalók felé is kulcsfontosságúak. A PPF Europe példája jól mutatta, hogyan lehet már a stratégia elnevezésével is belső elköteleződést ösztönözni, míg a Decathlon a terméktervezés szintjén integrálja a környezeti szempontokat, és a körforgásos gazdaság felé mutató szolgáltatásokkal igyekszik bevonni a vásárlókat. A kommunikáció alapját minden esetben validált adatok és külső auditok képezik, amelyek biztosítják a transzparenciát és a hitelességet.

A beszélgetés második felében a szabályozási környezet komplexitása és az összehasonlíthatóság nehézségei kerültek előtérbe. Az EU-s és hazai hatóságok egyre szigorúbban vizsgálják a „zöld állításokat”, a címkézést és a fenntarthatósági minősítéseket, miközben a vállalatoknak több ország szabályozásának kell megfelelniük. A digitális nyomon követés, az életciklus-elemzés és a tanúsítási rendszerek fejlődése új lehetőségeket és kihívásokat hoz, különösen a globális ellátási láncokban. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövő fenntarthatósági kommunikációja nemcsak az adatok pontosságán, hanem azok érthető, fogyasztóbarát interpretációján is múlik — ehhez pedig elengedhetetlen a címkék, tanúsítványok és digitális eszközök tudatos alkalmazása.








