Vallottak a szakértők: sosem látott vízhiány jöhet hamarosan Magyarországon, nehéz lesz kivédeni

Az Európai Unió és Magyarország vízrendszerei egyre nagyobb nyomás alatt állnak a nem fenntartható vízgazdálkodás, a szennyezés, valamint az ipar, a mezőgazdaság és a városi területek növekvő vízigénye miatt. A klímaváltozás hatásai – árvizek, aszályok, erdőtüzek – tovább súlyosbítják a helyzetet, veszélyeztetve a lakosság egészségét, az élelmiszer- és energiaellátást, a gazdaságot és a természeti környezetet.

Magyarországon a szárazság ma már nemcsak a gazdákat sújtó természeti jelenség, hanem egy lassan kibontakozó, rendszerszintű katasztrófa. Az éghajlatváltozás hatására a csapadék egyre kiszámíthatatlanabb: hosszú aszályokat hirtelen lezúduló, villámárvizet okozó esőzések szakítanak meg. A talaj víztároló képességének gyengülése, a mezőgazdasági termelés bizonytalanná válása és az ivóvízellátás biztonságát fenyegető kockázatok mind azt mutatják, hogy a víz ma már stratégiai erőforrás.

Erre a kihívásra reagálva az Európai Bizottság idén nyáron kiadta az Európai Vízreziliencia Stratégiáját, amely három fő célt fogalmaz meg: a vízkörforgás helyreállítása és védelme, egy víztudatos gazdaság kiépítése, valamint a tiszta és megfizethető ivóvízhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a klímaváltozás és a növekvő igények miatt a jövőben egyre súlyosbodó vízhiány várható.

Az EU jelenleg évente mintegy 200 milliárd köbméter vizet használ fel, ami hozzávetőlegesen a Tisza-tó teljes víztérfogatának ezerszerese. A négy legnagyobb vízfelhasználó ágazat – az energiatermelés, a mezőgazdaság, a közüzemi vízellátás és az ipari termelés – együttesen a gazdasági szektorok vízkitermelésének 98 százalékát teszi ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sosem látott vízkatasztrófa jöhet Magyarországon, ha ezt tényleg meglépik: klímaválság sem kell hozzá

A rendszerváltás egyik legnagyobb vitát kiváltó ügye volt a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése, amely generációk számára szimbolikus konfliktus volt évtizedekig

A stratégia beavatkozási területei között szerepel a kormányzás és végrehajtás javítása, a beruházások növelése, a digitalizáció és mesterséges intelligencia alkalmazása, a kutatás és innováció erősítése, valamint a biztonság és felkészültség fokozása. A Bizottság már idén megkezdi a kiemelt intézkedések végrehajtását, és 2025 decemberétől kétévente vízreziliencia fórumot hívnak össze az érintett szereplők bevonásával.

Az intézkedéscsomag jelentős üzleti potenciált is kínál. Európa vezető szerepet tölt be a víztechnológiai innovációban, globálisan a vízipari szabadalmak nagyjából 40 százalékát birtokolja. Ez mintegy 107 milliárd euró árbevételt generál, és 1,7 millió munkahelyet működtet a kontinensen. A magyar vízipar számára is kifejezetten hasznos lehet a stratégia, mivel vízügyi szakembereink és technikai megoldásaink nemzetközi szinten keresettek.

A stratégia ösztönzi a technológiai fejlesztéseket és üzleti modellinnovációt, különösen a vízfogyasztás csökkentését célzó intézkedések, az infrastruktúra modernizálása, valamint a digitális megoldások alkalmazása révén. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára a versenyképesség növelését és új szolgáltatási piacok kialakítását.

Ugyanakkor kritikák is megfogalmazhatók a stratégiával szemben. Lehetne még ambiciózusabb, mivel egyelőre hiányoznak belőle a kötelező érvényű célok, a megfelelő finanszírozás és a végrehajtási garanciák. A megfogalmazott 10 százalékos vízhatékonysági cél sem elég erős és nem számonkérhető.

Összességében az új uniós stratégia remélhetőleg lendületet adhat a hazai vízbiztonság megerősítéséhez szükséges integrált intézkedések megteremtéséhez a közeljövőben. A víz a földi élet origója, az élővilág és civilizáció tartós biztonságának fő létalapja, ezért mindannyiunk érdeke, hogy felelősségteljesen gondozzuk ezt a természeti kincsünket.