Szánthó Péter • 2025. szeptember 25. 05:23
A Magyar Nemzeti Bank szigorú kamatpolitikája látványosan kilóg a nemzetközi környezetből, ez adja a forint legnagyobb erejét az utóbbi időben - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember szerint ugyan van tere a jegybanknak a kamatcsökkentésre, de jelenleg rengeteg államilag támogatott hitelkonstrukció van, így pedig a kamatvágás gazdaságélénkítő hatása marginális lehet. Így ebben a helyzetben az MNB inkább a forint stabilitását tarthatja szem előtt. A befektetési igazgató kifejtette, egyre inkább kezdenek beárazódni a választási várakozások is a nemzetközi piacokon, és az Amundi arra számít, hogy a 2026 áprilisi voksolás előtt már nem nyúlnak Magyarország besorolásához a hitelminősítők - a jövő évben a gazdasági növekedést 3 százalék körülire becsülik. Beszélgettünk arról is, tényleg nyerésre áll-e a világ Trump ellen, valamint elmondta, ők jelenleg melyik piacokat tartják ígéretesnek. Interjú.
Pénzcentrum: Az utóbbi időben hónapok óta nem látott csúcson járt a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest is. Mit látni, mitől ilyen erős a forint?
Kiss Péter: Több szereplő együttes ténykedése húzódik meg a forint erősödése mögött. A legfontosabb természetesen maga az MNB. Tavasszal, az elnökváltás idején a piacokon vártak valamilyen mértékű lazítást az új MNB-vezetéstől. Mivel ez nem következett be, kiárazódott a lazítás forgatókönyve.
A szigor azóta is következetes, és ezzel az MNB látványosan kilóg a nemzetközi kamatkörnyezetből, és a régió jegybanki kamatdöntései közül: a lengyel és a cseh jegybank is kamatot csökkentett idén, nem is keveset.
Az EKB júniusig változtatott lefelé, szeptemberben pedig az amerikai a Fed is újra elkezdte csökkenteni a kamatot, és a kilátások az év további részében még két vágást jeleznek előre, és 2026-ban is valószínűsíthető még kettő-három csökkentés az Egyesült Államokban.
Összességében egy erőteljes kamatcsökkentési környezet rajzolódik ki, amiből a szigorával kiemelkedik az MNB, ez ad erőt a forintnak. Az év eleji inflációs megugrás ellenére magas a reálkamat, de a magyar kamatvágási várakozások idénre kiárazódtak a piacon. A kedvező befektetői szentiment hatására újra felfutott a carry trade. Ebben a fejlődő piaci devizák – főleg a magas reálkamat és a magas nominális kamatszint miatt – kiemelt szerepet játszanak, és a forint is egyre inkább a befektetők kedvencévé vált.
Gyakran hallani külföldi elemzőktől és piaci szereplőktől, hogy a forintot kifejezetten alkalmasnak tartják carry trade-re, amíg nincs jelentősebb turbulencia vagy változás a hazai monetáris politikában. Fontos háttértényező az energiaárak alacsony szintje is, ami segít fenntartani a pozitív külkereskedelmi mérleget és a folyó fizetési mérleget – ez szintén támogatja a forintot.
Emellett egyre több külföldi elemzésben jelenik meg az a narratíva, hogy nő az esélye egy kormányváltásnak Magyarországon, ami ezen befektetők szerint javíthatná a nemzetközi kapcsolatokat, és megnyithatná az eddig blokkolt EU-s forrásokat. Ez mind olyan tényező, amely a forint erősödésének irányába mutat.
Viszont választási szezonban szinte egyik országban sem szokták olyan szigorúan venni a költségvetéssel, államadóssággal kapcsolatos célokat a regnáló politikusok. Ezt nem árazza a piac?
Valóban, de ez szerintem még annyira nem látványos Magyarországon. Az is érdekes, hogy a hitelminősítők mit mondanak. Nemrég Romániában eléggé rezgett a léc, ahol pont egy költségvetési fellazulás volt, de Magyarországon ez a folyamat annyira még biztosan nem látszik, hogy árazható legyen a nemzetközi piacokon.
Jó példa erre az Otthon Start program, ami igazán csak a bevezetés után egy évvel lesz befolyással a költségvetésre, addig pedig akár csökkenhetnek is a kamatok, azaz kevesebb különbözetet kellhet fedeznie támogatásként az államnak.
Természetesen, ha a későbbiekben újabb, a gazdaság - és a költségvetés - szempontjából látványosabb intézkedések születnek, azok hatásait megláthatjuk az árfolyamokon is. A választási esélylatolgatás már megjelent a befektetői gondolkodásban, de igazán majd csak 3-4 hónappal a választások előtt kezdik ezt majd árazni. Egy külföldi kolléga frappáns megjegyzése szerint ez a narratíva inkább a nyári uborkaszezonban erősödött fel, amikor nemigen találtak az elemzők más magyarázatot a forint erősödésére – de véleményem szerint ez még meglehetősen korai értelmezés.
Miután a Fed is belevágott a kamatcsökkentési ciklusba, kikerülhet abból a satuhelyzetből az MNB, amiben eddig volt? Lenne tér Magyarországon is a kamatvágásra?
Szerintem igen, a Fed lépése mindenképpen növeli a mozgásteret. A kérdés az, hogy mikor szeretne ezzel élni a Magyar Nemzeti Bank. Ha az inflációs pályát nézzük, nekünk az Amundinál az a várakozásunk, hogy év végére le fog jönni a 4 százalék alá a mutató, és 2026 elején a bázishatások miatt ez akár még alacsonyabb is lehet.
A hosszú távú időhorizontban lenne tér a lazításra, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az árrésstop intézkedések az elemzői számítások szerint nagyjából 1,5 százalékot vesznek le az inflációból, hogyha azt még hozzáadjuk a mostani kilátásokhoz, akkor már nem olyan fényes a helyzet.
De ha ezt félretesszük, és csak azt nézzük, hogy lenne tér a lazításra a nemzetközi kamatszintek miatt, akkor bejön az az aspektus is a képbe, hogy miért akarhat kamatot vágni az MNB, vagy lenne-e ennek értelme egyáltalán, hiszen az effektív kamatszintre más tényezők is hatnak.
Az Otthon Startnál 3 százalékos vagy az alatti a kamat és a kkv-k és egyéb vállalkozások is meg vannak támogatva különféle hitelekkel. Egy ilyen környezetben nem sokat számít, hogy 6,5 vagy 6 százalék a jegybanki alapkamat, szépen fogalmazva nem hatékony a transzmissziós csatorna.
Ugyanakkor a lazítás gyengíthetné a forintot, és szerintem az MNB inkább a forint stabilitását tartja most szem előtt, ha kamatcsökkentésben egyáltalán gondolkodik. A szinten tartás ezzel szemben jó erőben tartja a forintot, ami mérsékli az importált inflációt és az energiaárakat, tehát van érezhető pozitív hatása a lakosságra, a fogyasztásra, ami nem feltétlenül a jegybanknak, hanem inkább a gazdaságnak fontos.
A második negyedéves GDP-adat az elemzői konszenzust is felülmúlta. Eljöhetett a fordulat a gazdaságban?
Ha azt nézzük, mennyire hozzá van kötve a magyar gazdaság a némethez, főleg a feldolgozóiparon keresztül, és a német adatok is egyre javulnak, akkor van esély arra, hogy innentől itthon is szebb növekedési adatokat lássunk.
Jó esély van arra, hogy a külső konjunktúra élénkül, és ha ez fennmarad, akkor a magyar gazdaság is tovább tud élénkülni. De azt nem lehet kijelenteni, hogy túljutottunk a nehezén. Viszont jövőre már nagyobb a növekedési várakozásunk, 3 százalék körüli.
Németországban egy gigászi gazdaságélénkítő csomagot is bejelentettek az utóbbi hónapokban.
Nekünk ezzel kapcsolatban visszafogottabb várakozásaink vannak. Az infrastruktúra fejlesztések, a védelmi költések hosszabb projektek, ezek hatása csak kismértékben fog jövőre jelentkezni. Addicionális növekedési hatása majd csak 2027-28-ban lesz érdemben. Várhatóan 2026-ban is lesz valamennyi, de marginális, a német GDP-re talán 0,2-0,3 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
És ennek az áthúzódó hatása a magyar gazdaságra nem egy az egyben jelentkezik, és nem is egyszerre. Az is bonyolítja a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzést, hogy mindkét intézkedés inkább belső keresletösztönző Németországban. A németek inkább arra koncentrálnak, hogy a saját gazdaságukat, saját cégeiket fellendítsék. Ez Magyarországon főképp az autóiparban csapódhat le, ha a németeknél jobban fogynak az autók, akkor a hazai gyárak is felpöröghetnek.
Év végére elindul a debreceni BMW, és a szegedi a BYD-gyár. A beruházásoktól is élénkítő hatást vártak, ez szerinted mikor jelentkezhet a magyar gazdaságban?
Azt látni kell, hogy első körben minden bizonnyal csak alacsony kapacitással fognak ezek elindulni, teljes kapacitásra majd csak hónapok múlva állnak át. A két nagy gyár hatása inkább 2026 második félévében lehet már látható, ha minden jól alakul, vagyis lesz nyugati kereslet az itt készülő autókra.
Jönnek a hitelminősítők szokásos év végi ítéletei, mire számíthat Magyarország? Lehet kilátásban fel- vagy leminősítés?
Mi azzal számolunk, hogy nem lesz változás még azoknál a minősítőknél sem, akiknek negatív kilátásai voltak korábban Magyarország tekintetében – még ezek a minősítők is inkább kivárhatnak.
Ahogy közelítünk a választásokhoz, úgy lesz egyre inkább átpolitizált a kérdés, hogy leminősítik-e a gazdaságot, ezt pedig nem szeretik. A legvalószínűbb, hogy a negatív képet festő minősítők is megvárják a választásokat ugyanúgy, ahogy ez Románia esetében is történt, aztán a következő kormány intézkedései alapján döntenek.
Nemrégiben jött ki egy elemzés, amely szerint „a világ nyerésre áll Donald Trump ellen”, tehát a globális gazdaság meglepő ellenállóképességet mutat annak ellenére, hogy az elnök gazdaságpolitikai intézkedései növekvő bizonytalanságot okoznak. Neked mi erről a véleményed?
Igaz, hogy valamennyire csökkent a bizonytalanság, de azért továbbra is vannak érdekes kérdések: mi lesz a legfelsőbb bíróságnak a döntése Amerikában a vámokkal kapcsolatban, és ha visszavonják, akkor mit fog lépni Donald Trump? Ha megtiltják ezeknek a vámoknak az alkalmazását, akkor vissza kell-e fizetni a már beszedett pénzt, vagy nem? Az amerikai elnök nagy csinnadrattával bejelentette, hogy megállapodott a britekkel, Európával, a japánokkal, de aláírt dokumentumot nem láttunk, máig nem ismertek a kidolgozott részletek.
Nagy a bizonytalanság, és látszik, hogy folyamatosan alakul át a világgazdaság. Kínának csökkent az USA-ba tartó exportja, de minden más régióban, főleg Ázsiában nőtt. Kezdenek átalakulni az ellátási láncok, mindenki befelé fordul, Európa is saját magát akarja megerősíteni, Kínában is elkezdtek ilyen politikákat kidolgozni – reagálva arra, hogy az Egyesült Államok is saját iparát turbózná fel, nem kereskedni akar.
Európa abba az irányba is elmozdult, hogy minél több kereskedelmi kapcsolatot kiépítsen más régiókkal: a dél-amerikai térséggel, Afrikával, stb. Azt nem tudnám mondani, hogy a világ többi része nyerésre áll, mert Trump elég jól átverte ezeket a vámokat az országokon, érdemi ellenreakció nem érkezett. Egy-két ország van, aki ellenállt India, Kína, Brazília, de a többi fontosabb kereskedelmi partner nem, sőt még tettek ajánlatokat is, hogy befektetnek az amerikai gazdaságba, csak legyen enyhébb vámtarifa. Ebben a helyzetben inkább az USA-t látom nettó győztesnek. De még alakulnak az erőviszonyok, egyértelmű győztest nem lehet hirdetni.
A dollár gyengülése mögött is az állhat, hogy az amerikai elnök akár egy napon belül is változtatja az álláspontját?
Igen, ez a bizonytalanság nem tesz jót a dollárnak, és ez nem feltétlenül jó a világ többi részének. Európában a második negyedéves gyorsjelentéseknél jól látszódott, hogy az euró erősödése nem tett jót az európai cégeknek, főleg az exportőröknek. A fejlődő piacoknak ellenben az jót szokott tenni, hogyha gyengül a dollár, ezek felülteljesítenek, hogyha a részvénypiacokat nézzük. Visszatérve az előző felvetésre: lehet, hogy ebből a szempontból nyerésre áll például a feltörekvő piac, de gazdaságilag nem feltétlenül.
A bizonytalan időkben felértékelődnek az olyan menekülőutak is, mint az arany?
Egyértelműen, az Amundi is pozitív az arannyal kapcsolatban. Nagy a fundamentális hátszél, mint a jegybankok aranyvásárlása, erre erősítenek rá a kereskedelemi és egyéb geopolitikai kockázatok. Viszont az nagyon érdekes volt, hogy az első nagyobb dollárgyengülés után a nyáron volt egy csekély konszolidáció, erősödött a dollár, de közben nem csökkent az arany árfolyama, inkább oldalazott és most újra kitört.
Egyértelműen látszik, hogy felértékelődnek az egyéb reáleszközök, nyersanyagok, a befektetők is ebbe az irányba fordultak. Minden eszköz, ami inflációvédelmi vagy turbulenciavédelmi diverzifikációt szolgálhat, az elindult. Egyértelműen arra tesznek a világ piacai, hogy a mostani, bizonytalan és turbulens helyzet sokáig velünk fog még maradni.
Az Amundi mely piacokat tartja ígéretesnek rövid- és középtávon?
Ígéretesek az európai kis kapitalizáció részvények, amelyek tudnak a stimulusból profitálni, emellett a japán részvénypiac, azon belül is a bankszektor az, ami ígéretesnek tűnik. Amerikában a value-típusú, tehát alacsony árazottságú cégekben látunk lehetőséget.
Emellett az Amundinál további dollárgyengülésre számítunk, ilyenkor jó eszközök a fejlődő piaci, helyi devizás kötvények, mint a magyar, forintalapú kötvények. A régiós részvénypiacok közül ígéretesnek tartjuk szinte az összeset, valamint a görög piacot is.
Ezen kívül taktikailag jó lehetőségeket látunk a kínai technológiai szektorban, ami egyre inkább hozzácsatlakozik az AI-tematikához. Érdekes, hogy maga a kínai belső piac továbbra is elég nyomott, nem olyan jók a kilátások, de a technológiai szektor tud ettől függetlenedni.
Korábban többen is arról beszéltek, nagyon ígéretesek lehetnek a háborús helyreállításban érintett részvények, ha egyszer béke lesz Ukrajnában. Ezekkel mi a helyzet?
Általánosságban véve itt a régióban egyébként is jó lehetőségek vannak, és nem csak ezekben a helyreállítási tematikájú cégekben. Szerencsére több erősebb trend is támogatja a régiós vállalatokat, így nem csak ettől függ ezeknek a piacoknak jó teljesítménye.