Szárnyal a fogyasztás, zuhan a beruházás – kettős kép a magyar gazdaságról

A KSH legfrissebb adatai szerint az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal bővült. 2025 első félévében a GDP a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1%-kal alulmúlta a 2024 azonos időszakit.

A GDP volumene a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

Az építőipar hozzáadott értéke 4,3%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az ipar teljesítménye 3,3, azon belül a feldolgozóiparé 4,4%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve az egyéb jármű gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3%-kal emelkedett.

A legnagyobb növekedés (6,5%) a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások nemzetgazdasági ágban következett be. A információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,3, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 3,2, az oktatásé 2,9, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 2,2%-kal bővült. A kereskedelem teljesítménye 1,8, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,8%-kal emelkedett. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,2%-kal bővült. A humánegészségügyi, szociális ellátás 0,1, a közigazgatás 0,5, az ingatlanügyletek teljesítménye 0,7%-kal csökkent.

A bruttó hazai termék 2025. II. negyedévi 0,1%-os növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, azon belül leginkább az információ, kommunikáció ág bővülése járult hozzá pozitívan (0,9, illetve 0,2 százalékponttal). Az építőipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,7, a mezőgazdaságé 0,3 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege nem befolyásolta számottevően a GDP volumenét.

A magyar háztartások fogyasztása tovább nőtt a második negyedévben: 4,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát – derül ki a friss statisztikákból.

A legnagyobb tételt jelentő háztartási fogyasztási kiadások 5,0%-kal emelkedtek, ezen belül a hazai fogyasztás 4,9%-kal bővült. Szinte minden kategóriában növekedést mértek:

• tartós termékek: +6,2%,
• féltartós termékek: +3,9%,
• nem tartós termékek: +5,6%,
• szolgáltatások: +4,6%.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,9%-kal nőtt, a közösségi fogyasztás közel 10%-kal ugrott meg, míg a nonprofit szervezetektől származó juttatások is 5,7%-os bővülést mutattak. Ennek eredményeként a végső fogyasztás összességében 5,3%-kal emelkedett.

A beruházási oldalon viszont már nem ilyen kedvező a kép: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,0%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ami mind az építési, mind a gép- és berendezésberuházások visszaesésének következménye. A bruttó felhalmozás így 0,9%-kal csökkent. Mindezek ellenére a fogyasztás és felhalmozás eredőjeként a belföldi felhasználás a második negyedévben 3,8%-kal bővült.