Véget ért a rémálom egy kulcsfontosságú magyar ágazatban: elképesztő ugrást mértek, végre jön a felpattanás?
A szerződésállomány alakulása is biztató: 2025 decemberének végén csaknem 50 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A szerződésállomány alakulása is biztató: 2025 decemberének végén csaknem 50 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Elemzők szerint a dráguló olaj, a gyengülő forint és a növekvő infláció miatt egyre kisebb az esély arra, hogy az MNB a közeljövőben újabb kamatcsökkentést hajtson végre.
A forint az elmúlt két napban a globális devizapiac egyik legnagyobb vesztese lett a közel-keleti háború kirobbanása után:
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane szerint a közel-keleti háború elhúzódása komoly gazdasági hatással lehet az eurózónára.
Európa és Japán jóval kiszolgáltatottabb a magasabb energiaárakkal szemben, mint a nettó energiaexportőr Egyesült Államok.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus súlyos következményekkel járhat a térségben. Az ING Bank friss elemzése szerint Magyarország az egyik legnagyobb vesztes lehet.
Az árfolyamokat meghatározó események közül lényeges, hogy a héten mindegyik vezető részvényre érkeztek céláremelések.
Közel másfél év szünet után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
Kedden mérsékelt erősödést mutatott a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon a reggeli szintekhez képest.
A lépés nem okozott meglepetést, megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak.
Varga Mihály szerint a kedvező adatok ismeretében lehetett úgy dönteni, hogy kamatot vágjon a Monetáris Tanács.
2024 óta most először változott a jegybanki alapkamat, a Monetáris Tanács 6,25 százalékra vitte le az értéket.
Közel másfél év szünet után minden jel arra mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden megkezdi a kamatcsökkentési ciklust.
A magyar deviza teljesítménye jelentősen felülmúlja a régiós versenytársakét, miközben a befektetők a gazdaságpolitikai fordulat lehetőségét mérlegelik.
A januári infláció jelentősen mérséklődött Magyarországon, ami kedvező gazdasági jelzés, ugyanakkor a banki költségek terén kedvezőtlen változást is hozhat.
2026 márciusától a hitelintézetek kötelező tartalékrátája 8 százalékról 6 százalékra csökken.
A KSH csütörtökön közli a januári inflációs adatokat, amelyek a várakozások szerint több mint öt év után először 3 százalék alatti éves áremelkedést jelezhetnek.
Magas kölcsönösszegeknél nincs változás, vagyis a legkedvezőbb kamatozású ajánlatok ugyanolyan feltételekkel érhetők el.
Az 55 éves Kevin Warsh nem ismeretlen a Fed működésében, hiszen 2006 és 2011 között már a jegybank kormányzótanácsának tagja volt.
Újabb kamatcsökkentéssel éleződik a verseny a támogatott lakáshiteleknél: februártól az UniCredit Bank már 2,80 százalékos kamattal kínálja az Otthon Start hitelt.