3 °C Budapest
Egy euró érme a kézben és magyar forint az asztalon

Kiszivárgott! Már készülnek a magyar euró bevezetésére: így fog kinézni az érme, bankjegy

2025. október 4. 07:02

Bár Magyarország hivatalosan még nem tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, a gazdasági nyomás és a nemzetközi összehasonlítás egyre sürgetőbbé teszi a kérdést. A csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítése még várat magára, de a közös valuta előnyei már régóta ismertek. És miközben a döntéshozók még mérlegelnek, a háttérben már megszülettek azok a látványos – és talán egyszer valóra váló – elképzelések, hogyan is nézhetne ki a magyar euró.

Az euró bevezetése Magyarországon hosszú ideje napirenden van, ám a tényleges csatlakozás időpontja továbbra is kérdéses. Eközben a kelet-közép-európai térség országai közül egyre többen csatlakoznak az eurózónához – Bulgária például 2026 januárjától lesz a valutaövezet 21. tagja. Ezzel Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia maradnak az utolsó „kívülállók” az EU-n belül.

A legfrissebb Eurobarométer-felmérések szerint a magyar társadalom mind inkább támogatja a közös valuta bevezetését: a válaszadók 41%-a szerint „minél előbb” le kellene cserélni a forintot, míg további 37% legalább egy világos céldátum kijelölését szorgalmazza.

Ez drámai növekedést jelent 2016-hoz képest, amikor még csak 16% sürgette a váltást.

Ugyanakkor csupán a megkérdezettek ötöde érzi úgy, hogy Magyarország jelenleg készen áll az euró bevezetésére. A bizalmi szakadék tehát nem a valuta iránti hozzáállásban van, hanem az intézményi és gazdasági felkészültség megítélésében.

A gazdasági teljesítmény és a politikai szándék ütközése

A Magyar Nemzeti Bank korábban a bevezetést a gazdaság fejlettségéhez kötötte, sőt, a hivatalos álláspont gyakran még a maastrichti feltételeknél is szigorúbb mércét alkalmazott. A gyakorlatban azonban megszűnt az érdemi kormányzati vita az euró bevezetéséről, és a jelenlegi monetáris politika inkább az önálló forintfenntartás irányába mozdult el.

Közgazdasági szempontból viszont az euró lehetőségei és veszélyei egyaránt léteznek: a valuta stabilizálhatná a magyar gazdaságot és csökkenthetné az inflációs volatilitást, de egyúttal elveszne a saját monetáris politika rugalmassága, ami különösen válsághelyzetekben lehet döntő tényező.

Bulgária csatlakozása tovább szűkíti az eurózónán kívüli EU-tagállamok körét, és a nyomás egyre nagyobb Magyarországon is – nemcsak gazdasági, hanem reputációs szempontból is. Ahogy az OTP vezére fogalmazott nemrég: „Öt éven belül be kell vezetni az eurót, különben lemaradunk.” A kérdés így már nem az, hogy „érdemes-e”, hanem hogy megengedhetjük-e magunknak a halogatást.

Így nézne ki a magyar euró

Miközben a közbeszéd újra és újra előveszi az euró bevezetésének kérdését, kevesen tudják, hogy a „magyar euró” vizuális megjelenéséről már korábban is születtek elképzelések. Bár Magyarország hivatalosan még nem csatlakozott az eurózónához, kreatív tervezők, grafikusok és numizmatikai műhelyek már évekkel ezelőtt elkezdték elképzelni, hogyan nézne ki a közös valuta, ha hazánk is a bevezetés mellett döntene.

A múltban több olyan látványterv és próbaveret is született, amelyek egy lehetséges magyar euróérme vagy ‑bankjegy dizájnját mutatták be. Ezek természetesen nem hivatalos állami anyagok, inkább kreatív vagy gyűjtői célú koncepciók voltak – mégis jól mutatják, milyen irányba indulhatna el a hazai arculattervezés, ha elérkezne a történelmi pillanat.

Az egyik legismertebb ilyen próbálkozás egy 2 eurós érmeveret, amelyen Mátyás király és Beatrix portréi szerepelnek, háttérben a legendás balatoni Phoenix hajóval. A koncepció ötvözi a történelmi és kulturális szimbolikát a nemzeti identitással, miközben formailag illeszkedik az eurózóna közös érmerendszeréhez – vagyis az egyik oldal az EU-s szabványos mintát viseli, a másik pedig a magyar motívumokat.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Hasonlóan izgalmas volt egy alternatív bankjegyterv is, amely hazai állat- és növényvilágot helyezett a középpontba: kerti pele, vörös róka, madárberkenye vagy erdei pajzsika jelentek meg a grafikákon, művészi részletességgel. Ez a természetközpontú megközelítés egyedülálló lenne az eurózónában, és hangsúlyozná Magyarország gazdag ökológiai örökségét.

Léteznek ezen kívül gyűjtői célra készült emlékveretek is, például a „2004-es magyar euró tervezet” néven ismert próbaveret, amelyet főként numizmatikai körökben ismernek. Ezek már most is keresett darabok a gyűjtők körében, és arról árulkodnak, hogy a vizuális, nemzeti arculat megformálásához bőséges alapanyag áll rendelkezésre – nem kell tehát teljesen a nulláról kezdeni.

A válasz komplexebb, mint elsőre gondolnánk. Minden euróérme kétoldalú: az egyik, úgynevezett „közös oldal” minden országban azonos, az eurózóna közös jelképeit ábrázolja. A másik, nemzeti oldal azonban szabadon tervezhető, amennyiben megfelel bizonyos uniós előírásoknak – legyen szó grafikai egységességről, méret- és súlyspecifikációkról, biztonsági jegyekről vagy akár politikai elfogadhatóságról.

A dizájn tehát nem csupán esztétikai kérdés: komoly kulturális súlya van annak, hogy milyen korszakokat, személyiségeket vagy szimbólumokat választunk. Egy-egy döntés – például Mátyás király vagy a Szent Korona megjelenítése – identitáspolitikai jelentőséggel is bírhat, és társadalmi konszenzust igényelhet.

Az euróátállás technikai és pénzügyi értelemben is kihívás

De a vizuális kérdéseken túl is komoly kihívásokkal kellene szembenézni. Egy euróátállás technikai és pénzügyi értelemben is óriási művelet. Az árfolyamrögzítés, az árak kettős kijelzése, a pénzügyi rendszerek – banki szoftverek, adatbázisok, pénzkiadó automaták – frissítése mind elengedhetetlen lépései az átmenetnek. Emellett a lakosság és a vállalkozások megfelelő edukációja is kulcsszerepet kapna: tudniuk kellene, hogyan alakulnak át a hitelek, megtakarítások, bérek vagy akár adózási szabályok.

Mindezeken túl a legnagyobb kérdés mégis a gazdasági alkalmazkodóképesség. A közös valuta előnyei – például az árstabilitás, a tranzakciós költségek csökkenése, a befektetői bizalom erősödése – csak akkor érvényesülhetnek, ha az átállás jól időzített és megalapozott. Ellenkező esetben – ahogy azt több eurózónához csatlakozó ország példája mutatja – az átmeneti inflációs nyomás, a bértorzulások vagy a nemzeti monetáris politika elvesztése komoly negatív következményekkel is járhat.

Összefoglalva: a magyar euró nem pusztán politikai vagy gazdasági döntés kérdése, hanem kulturális és identitásbeli kihívás is. Ugyanakkor az már most látszik, hogy nem a nulláról indulnánk – a vizuális koncepciók, grafikai próbálkozások, művészi és numizmatikai tervek már rendelkezésre állnak. Ha pedig egyszer valóban eljutunk a bevezetés küszöbére, ezek az elképzelések kiváló kiindulópontot jelenthetnek ahhoz, hogy az új valuta ne csak gazdasági, hanem szimbolikus szinten is valódi közös érték legyen.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2025. november 18. 22:39
A Fővárosi Ítélőtábla háromtagú bírói tanácsa ma, kedden másodfokon, jogerősen is helybenhagyta a Me...
Bankmonitor  |  2025. november 18. 14:52
Az idei harmadik negyedévében tovább emelkedett a lekötés nélkül, készpénzben, látra szóló betétben...
Holdblog  |  2025. november 18. 08:00
4,9 százalékos GDP-arányos hiányadatról érkezett hír, ami jóval magasabb, mint a kormány várakozásai...
MNB Intézet  |  2025. november 17. 12:49
Miután nagyobb összeget nyerünk, hajlamosabbak vagyunk kisebb kockázatot vállalni és "ráülni" az ere...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 19. szerda
Erzsébet
47. hét
November 19.
Nemzetközi férfinap
November 19.
A WC napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?