Újra rengeteg uniós pénzt bukhat Magyarország: majdnem 4000 milliárd forintot fagyasztott már be Brüsszel

A magyar uniós források helyzete egyre inkább emlékeztet Franz Kafka műveinek bonyolult bürokratikus világára. "A hivatal valóban végtelen. Az iratokat sohasem lehet véglegesen elintézni. A legmagasabb hivatalnok is csak egy kis részletet lát a végtelen folyamatból" - ez az idézet találóan jellemzi a magyar EU-s források körüli egyre komplexebb helyzetet.

Az eredetileg 21,7 milliárd eurós magyar kohéziós támogatási keretből az Európai Bizottság még mindig közel 10 milliárd eurót tart befagyasztva a jogállamisági eljárások és a migrációs bírságok miatt. A helyzetet súlyosbítja az N+2 szabály, amely értelmében a felfüggesztett összeg hatodát, nagyjából 1 milliárd eurót vonnak le minden decemberben, amíg a kormány nem kezeli a brüsszeli aggályokat. A migrációs bírság miatt további egyszeri 200 millió eurós, valamint napi 1 millió eurós levonás is terheli a magyar keretet, ami kamatokkal együtt már közel 650 millió eurós elvonást jelent.

A helyzetet tovább bonyolította a félidős felülvizsgálat, amelynek során a kormány megpróbált forrásokat átcsoportosítani a befagyasztott keretekből a szabadon felhasználható 12,5 milliárd eurós részbe. Ez azonban egyelőre azt eredményezte, hogy még több forrás vált elérhetetlenné, bár könnyebb lett a tételek kiszabadítása.

A magyar kormány számára az Európai Unió N+3 szabálya jelenti az egyik legnagyobb pénzügyi kockázatot: ha a lekötött támogatásokat három éven belül nem sikerül elkölteni és elszámolni, az összegek végleg visszakerülnek az uniós költségvetésbe. Ez különösen veszélyes a 2022-es és 2023-as magyar források esetében, mivel a politikai és jogi viták miatt több mint egyéves csúszás alakult ki a pályázatok meghirdetésében és a kifizetésekben.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2025 októberéig Magyarország a teljes 21,7 milliárd eurós uniós allokációjának mindössze 14,3 százalékát tudta ténylegesen lehívni. Ebből 687 millió euró (3,2%) előfinanszírozásként, míg 2,42 milliárd euró (11,2%) már közbenső kifizetésként érkezett meg, ami jóval az uniós átlag alatt marad.

A részletes államháztartási adatok szerint 2025 augusztusáig az uniós programok bevételeinek mindössze 22,4 százaléka folyt be a magyar költségvetésbe. Az uniós programokból 500,1 milliárd forint érkezett meg a tervezett 2235,9 milliárdból, miközben az egyéb uniós bevételeknél a teljesítési arány 59,3 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a kormány kénytelen volt nagyrészt saját forrásból előfinanszírozni az uniós projekteket.

Pozitív fejlemény, hogy a félidős felülvizsgálatot követően Magyarország jogosulttá vált egy közel 30 százalékos előlegre, vagyis 160 millió euróra (62,5 milliárd forintra) az átirányított 545 millió eurós (212 milliárd forintos) tételnél. Ez költségvetési mozgásteret biztosít, így lehetőség nyílik kifizetni az előlegeket azoknál a programoknál, ahol a kötelezettségvállalást még nem követte utalás. Az N+3 szabály által fenyegetett rész nagyjából 200 milliárd forintra tehető.

Bizottsági források szerint több magyar operatív program is abba a szakaszba lépett, amikor a tagállamok tömegesen kezdik el benyújtani az elszámolásokat. Az uniós tisztségviselők október-november folyamán "jelentős számlabeérkezési hullámra" számítanak, ami átmenetileg növelheti a Magyarországnak érkező uniós pénzáramlást. A becslések szerint a kabinet akár 1500 milliárd forint kifizetését is kérheti a Bizottságtól, ami nagyjából egyezik a költségvetési tervekkel.

Az N+3 szabály célja nem büntetés, hanem fegyelmezés: a Bizottság ezzel biztosítja, hogy a programok végrehajtása ne húzódjon el a teljes költségvetési cikluson túlra. Magyarország esetében azonban ez különösen érzékeny kérdés, mivel több program eleve késve indult a jogállamisági eljárások és a horizontális feltételek megsértése miatt.

Az elkövetkező hónapok kulcsfontosságúak lesznek: ha a beérkező számlák volumene eléri a várt mértéket, az átmenetileg javíthatja a költségvetési egyenleget, de ha a folyamat elakad, akkor az N+3 szabály miatt több százmilliárd forintnyi támogatás végleg elveszhet.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!