A legrosszabbra is fel kell készülnie Magyarországnak: így látják a gazdasági növekedést a szakértők

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) január 29-én megrendezett Előrejelzők Fórumán három vezető makrogazdasági szakértő vázolta a magyar gazdaság 2026-os kilátásait. A rendezvényt Halmai Péter akadémikus nyitotta meg, a panelbeszélgetést Madár István moderálta. A vitában Balatoni András (MNB), Palócz Éva (Kopint–Tárki) és Virovácz Péter (ING Bank) elemzők vettek részt.

Bevezető előadásában Halmai Péter a magyar gazdaság egyik alapvető dilemmájára hívta fel a figyelmet: 2019 óta az árszínvonal 46 százalékkal emelkedett, miközben a reál-GDP mindössze 5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A Kopint–Tárki vezérigazgatója, Palócz Éva kiemelte, hogy a magyar GDP immár három éve gyakorlatilag stagnál. Ennek fő oka szerinte a beruházási volumen mintegy 20–25 százalékos visszaesése. Úgy véli, a következő időszakban elsősorban a belső fogyasztás lehet a növekedés fő motorja, különösen a 2026 első negyedévére várható választási költekezés miatt. Felidézte, hogy 2022 első negyedévében rekordnak számító, 13 százalékos fogyasztásnövekedés volt, ugyanakkor most szerinte ennél jóval visszafogottabb választási intézkedésekre lehet számítani. Intézetük 2 százalékos növekedést prognosztizál, de Palócz szerint inkább lefelé mutató kockázatokkal kell számolni, ezért a legvalószínűbb sáv az 1–2 százalék közötti tartomány.

Az MNB-t képviselő Balatoni András emlékeztetett: a jegybank decemberi Inflációs jelentése 2,4 százalékos növekedést jelez előre 2026-ra. Aggasztónak nevezte a novemberi ipari és építőipari adatokat, amelyek a vártnál gyengébb teljesítményt mutattak. A munkaerőpiacon továbbra is érzékelhető a vállalaton belüli munkaerő-tartalékolás, ugyanakkor már elindult a foglalkoztatottság csökkenése is. Pozitívumként emelte ki, hogy az exportkapacitások rendelkezésre állnak, és a német gazdaság idei, várhatóan 1 százalékos, majd 2027-ben 1,5 százalékos bővülése kedvezően hathat a magyar kivitelre. A beruházások gyengeségét elsődlegesen keresleti problémának tartja, mivel a finanszírozási források szerinte adottak: a kkv-szektorban több a likvid eszköz, mint a hitel, a bankrendszer pedig képes lenne akár megduplázni a magánszektor felé irányuló hitelezést.

Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter elmondta: eredetileg 2,3 százalékos növekedéssel számoltak 2026-ra, ám a gyenge negyedik negyedéves adatok miatt ezt 1,9 százalékra módosították. Rámutatott, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem kizárólag a német, hanem tágabban a globális autóipar helyzetétől függ. Az európai autóeladásokban – különösen az elektromos járművek piacán – már érzékelhető a fordulat, ennek hatása azonban csak 6–9 hónapos késéssel, vagyis várhatóan 2026 második felében jelentkezhet érdemben a hazai gazdaságban. A lakossági fogyasztásban jelentős felzárkózási potenciált lát: becslése szerint a historikus trendhez képest 9 százalékos lemaradás mutatkozik, így a jelenlegi 4 százalék körüli ütem helyett akár 5–7 százalékos fogyasztásnövekedés is elképzelhető. Ez további mintegy 0,5 százalékponttal emelhetné a GDP-növekedés ütemét. Az ING számításai szerint a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja 2,5–3 százalék között lehet.

A kockázati tényezők értékelésekor Palócz Éva bírálta a külföldi gyárak betelepítésére épülő gazdaságfejlesztési modellt. Véleménye szerint ezek a nagyberuházások sok esetben elszívják a munkaerőt a hazai vállalkozások elől. Balatoni András úgy fogalmazott: "Az extenzív növekedés elérte a határát, ettől kezdve a bővüléshez már az intenzív tényezők bekapcsolására lenne szükség." Különösen fontosnak tartja a szolgáltatásexport térnyerését a termékexporttal szemben, mivel előbbi jellemzően magasabb hozzáadott értéket képvisel.

Virovácz Péter komoly negatív kockázatnak nevezte az elbocsátások esetleges folytatódását. Az ING 10,5 százalékos bruttó nominálbér-növekedést vár 2026-ra, figyelembe véve a 11 százalékos minimálbér- és a 7 százalékos garantált bérminimum-emelést. Ha azonban a várt gazdasági növekedés elmarad, a vállalatok a bérnyomásra elbocsátásokkal reagálhatnak. Ez negatív spirált indíthat el, amelynek következtében a GDP-bővülés akár 0–1 százalék közé is visszaeshet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jobban élünk, de mégis rosszabbul: valami nagyon félrement a magyar gazdaságban, 2026-ban is ihatjuk a levét

Hiába nőnek a bérek és javulnak a jövedelmi statisztikák, a magyar gazdaság továbbra is stagnál, a lakossági fogyasztás pedig csak mérsékelt ütemben bővül.

A választások makrogazdasági hatásairól szólva Virovácz kiemelte: "A választások miatt előálló legnagyobb kockázatot az előrejelzésben a forint árfolyamának alakulása jelenti." Mint mondta, a nemzetközi befektetők körében rendkívül széles, 365 és 420 forint közötti EUR/HUF árfolyamvárakozásokkal találkozni, ami a lehetséges forgatókönyvek közötti nagyfokú bizonytalanságot tükrözi.

Az inflációs kilátásokról Palócz Éva azt mondta, hogy az év első negyedévében 3 százalék alatti havi inflációs mutatókra számít. Ugyanakkor az év végére – a jövedéki adóemelések és a halasztott szolgáltatási áremelések miatt – szerinte 4 százalék fölé gyorsulhat az áremelkedés üteme. Balatoni András kedvező fejleménynek tartja, hogy a globális élelmiszerár-ciklus növekedési szakasza véget ért, és egyes termékkörökben már érdemi árkorrekció is megfigyelhető.

Virovácz rendkívül optimista az év eleji infláció alakulásával kapcsolatban: becslése szerint februárra akár 1,5–1,7 százalékos éves árindex is elképzelhető. Éves átlagban nagyjából 3 százalékos inflációval számol. A kamatpályát illetően februárra és márciusra két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést tart valószínűnek, így az alapkamat az év végére 5,5–5,75 százalékra mérséklődhet. Az ING előrejelzése szerint az EUR/HUF árfolyam az év végén 385 forint körül alakulhat, feltéve, hogy a választások nem váltanak ki szélsőséges piaci reakciót.

Palócz Éva szintén 5,5–5,75 százalékos alapkamatot vár decemberre. A forint árfolyamát tekintve 380–400 forintos sávval számol az euróval szemben, míg az éves átlagos infláció szerinte 3,5–3,8 százalék lehet. Virovácz arra is figyelmeztetett, hogy a választások kimenetelétől függetlenül elkerülhetetlen lesz a költségvetési konszolidáció, mivel a GDP-arányos hiány – ceteris paribus – 5,5 százalékra emelkedhet a növekedési cél várható alulteljesülése miatt.