Megszólalt a KSH egykori elnöke: ezért vagyunk tökutolsók az EU-ban, egyre rosszabb helyzetben Magyarország

Az Eurostat 2024-es adatai alapján Magyarország az egy főre jutó egyéni fogyasztás tekintetében az EU-átlag mindössze 69 százalékát éri el. Ez az utolsó helyet jelenti az uniós rangsorban. Ezzel szemben az egy főre jutó GDP eléri az EU-átlag 77 százalékát, ami négy tagállamhoz képest kedvezőbb pozíciót ad.

Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke szerint a két mutató közötti különbséget elsősorban a külkereskedelmi mérleg alakulása magyarázza. Ha a belföldi felhasználás alacsonyabb a GDP-nél, exporttöbblet keletkezik, ami visszafogja a fogyasztás bővülését. A kilencvenes évektől napjainkig két eltérő időszak rajzolódik ki.

Az 1995 és 2010 közötti években a végső fogyasztás GDP-hez viszonyított aránya átlagosan 75,4 százalék volt. A külkereskedelmi mérleg többnyire hiánnyal zárt, tehát az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt.

A 2010 utáni időszakban a fogyasztás aránya 70,6 százalékra esett vissza. A külkereskedelmi mérleg ekkor már jellemzően aktívumot mutatott. A GDP-arányos exporttöbblet átlagosan 4 százalék volt. Mellár Tamás szerint ezt a kedvező külkereskedelmi pozíciót nem elsősorban tudatos gazdaságpolitika érte el. Inkább a külföldi tőkére épülő járműipar bővülése hatott így, amely alacsony hozzáadott értéket termelt és a profit jelentős részét külföldre vitte.

A háztartások fogyasztási kiadásainak aránya szintén csökkent. A 2010 előtti 52,4 százalékról 48,6 százalékra mérséklődött. Ez részben annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló jövedelmek aránya is visszaesett. Emellett a megtakarítási ráta is látványosan nőtt. Mellár szerint ennek fő oka a jövedelemegyenlőtlenségek erősödése. A KSH adatai alapján a pénzügyi vagyon 72 százaléka a legfelső jövedelmi tizednél összpontosul. A háztartások fele mindössze 5 százaléknyi pénzügyi vagyonnal rendelkezik. A lakosság egyharmadának nincs megtakarítása.

Mellár Tamás arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben Magyarország az egyéni fogyasztás terén az utolsó helyen áll, a közösségi fogyasztásban az uniós élmezőnybe tartozik. A közösségi fogyasztás értéke eléri az EU-átlag 130 százalékát, és hosszú ideje meghaladja a GDP 10 százalékát.

A költségvetési kiadások szerkezete jelentősen módosult 2010 óta. A társadalombiztosítási és jóléti jellegű kiadások aránya visszaesett, az oktatásra fordított rész is csökkent. Ezzel szemben a gazdasági funkciókra jutó kiadások reálértéken 48 százalékkal, a rendvédelmi kiadások 41 százalékkal nőttek.

Mellár értékelése szerint a háztartások tényleges fogyasztásának visszaesése annak a következménye, hogy a gazdaságpolitika az elmúlt években tartósan a magasabb jövedelmű csoportokat támogatta, miközben az alacsonyabb jövedelműek pozíciója gyengült. Ez érdemben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország az uniós fogyasztási rangsor végére került.