Szomorú látlelet érkezett az árrésstopról: teljsen elszakadt minden a piaci logikáktól és ez nagyon sok milliárd forintba került

A siófoki szakmai fórumon a K&H Csoport agrárüzletág vezetője, Demeter Zoltán előadásában kiemelte, hogy jelentős fejlesztési lehetőségek nyíltak meg az élelmiszeriparban, amelyekre a szektor felkészült. "A hatékonyság minden szekcióban kulcsfontosságú, versenyképességet kell növelnünk, ellenállóképességet kell erősítenünk" - fogalmazott a szakember.

Demeter rámutatott, hogy Magyarország energiahatékonyság tekintetében az EU-s rangsor végén helyezkedik el, miközben az energiaárak rendkívül ingadozóak. Ezért a következő 2-3 év beruházásainak energiahatékonyabbá kell tenniük az ágazatot. A bankszektor helyzetéről elmondta, hogy az élelmiszeripar bedőlési rátája 3,5-4 százalék körül mozog, ami nem tér el jelentősen más szektoroktól, így "a bankszektor biztosan hitelezni fogja ezeket a beruházásokat".

A finanszírozási konstrukciók előnyeit hangsúlyozva kiemelte: "Fix kamaton fog futni a hitel, és plusz 10 százalék támogatási intenzitás is igénybe vehető. Magyarul biztonságos és olcsó hitelről van szó." Felhívta a figyelmet arra is, hogy december 10-ig újabb élelmiszeripari támogatásra lehet pályázni, amely kisebb beruházásokra vonatkozik.

Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Felkai Beáta Olga előadásában bemutatta az élelmiszeripar jelenlegi helyzetét: mintegy 4000 vállalkozást foglal magába, árbevétele meghaladja a 6000 milliárd forintot, foglalkoztatottsága és eredményessége az elmúlt években javult. Ugyanakkor továbbra is problémát jelent az alapanyag-ellátottság, az innováció hiánya, a munkaerőhelyzet és a fogyasztói szokások gyors változása.

A helyettes államtitkár részletesen beszélt a 2018-ban létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről, amely szigorú feltételrendszer alapján tanúsítja a termékek minőségét. "A fogyasztó számára megnyugtató, ha valami állami van mögötte" - hangsúlyozta. Az elmúlt öt évben több mint 200 termék pályázott a védjegyre, és a kampányok eredményeként a felnőtt lakosság 90 százalékát elérték. A kutatások szerint a megkérdezettek több mint fele előnyben részesíti a KMÉ-s termékeket, sőt 15-20 százalékos felárat is hajlandó fizetni értük.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén a szakértők megvitatták a védjegy helyzetét. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás szerint a KMÉ védjegy bevezetése szerencsétlen időszakra esett, hiszen "infláció idején a fogyasztó első három szempontja az ár, az ár és az ár". Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója hozzátette, hogy a vásárlók az elmúlt években háttérbe szorították a minőséget, de fontos egy közös védjegy, amely mögé az iparág szereplői felsorakozhatnak.

A csomagolási trendekről szólva Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője megjegyezte: "Nyugat-Európában sokkal modernebb, ízlésesebb csomagolások vannak, ebben lemaradásban vagyunk." A szakértők egyetértettek abban, hogy a túlzsúfolt csomagolás kontraproduktív, és a piac maga is az egyszerűsítés irányába halad.

Az árrésstop ágazati hatásairól Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kemény kritikát fogalmazott meg: "Az árrésstop 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott, elszakadtunk a normál piaci logikától." Véleménye szerint az intézkedés 400-500 milliárd forintos veszteséget jelentett az ágazatnak, lassítva a fejlesztéseket és innovációkat.

Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy "az évközi adatok alapján az élelmiszeripari cégek eredményessége nem romlott, sőt javulhat is". Éder Tamás hozzátette, hogy bár a kiskereskedelmi forgalom nőtt, az importtermékek aránya emelkedett, míg Nagy Ádám szerint a brand és saját márkás termékek közti árkülönbség eltűnése átrendezte a piacot.

A támogatási programokról Felkai Beáta Olga elmondta, hogy több száz milliárd forintnyi pályázat fut, amelyek az élelmiszeripar versenyképességét hivatottak erősíteni. Boros Zoltán szerint "óriási lehetőség ez, a beérkező pályázatok 70 százaléka nagyvállalatokhoz kötődik, és ezek a beruházások mélyítik a vertikális integrációt".

A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar élelmiszeripar 20-25 éves lemaradásban van, de részpiacokat sikeresen célozhat meg. Ruck János hangsúlyozta, hogy az exportorientáció kulcsfontosságú, a magyar agráriumnak hosszú távon exportcentrikusnak kell lennie. A résztvevők konszenzusra jutottak abban, hogy az ágazat előtt álló kihívások csak közös felelősségvállalással kezelhetők, és a támogatások, fejlesztések új korszakot nyithatnak, amennyiben a termelők, feldolgozók, kereskedők, a pénzügyi szektor és a kormányzat együttműködve építik a jövő élelmiszeriparát.