Ezzel indokolta a hitelminősítő, hogy lerontotta Magyarország kilátásait: ennyit a 2026-os repülőrajtról is?

A Fitch Ratings múlt heti döntése után, amelyben negatívra rontotta Magyarország BBB szintű adósosztályzati kilátását, szerdán külön sajtótájékoztatón ismertette a minősítés mögött álló megfontolásokat. A hitelminősítő értékelése szerint a magyar kormány jelentősen eltért az eredeti konszolidációs terveitől, miközben a gazdasági növekedés a korábbi várakozásoknál is gyengébbnek mutatkozik - írja a Portfolio.

Malgorzata Krzywicka, a Fitch elemzője hangsúlyozta, hogy a leminősítés legfőbb oka a fiskális pálya romlása volt. "Az idei és a jövő évi költségvetésben a kormány ismét jelentős lazítás mellett döntött, ráadásul a célok többszöri módosítása miatt a fiskális politika kiszámíthatósága is gyengült" - fejtette ki. A 2025-re tervezett költségvetési hiány már 5 százalékra emelkedett a korábban rögzített 3,7 százalékról, míg 2026-ra a hitelminősítő már 5,6 százalékos deficitet prognosztizál.

A Fitch szerint a korábban 2026-ra ígért 3 százalék alatti hiánycél mára teljesen irreálissá vált. Az államadósság továbbra is magas szinten marad: 2024-ben a GDP 73,5 százalékát, 2025-ben 74 százalékát, 2026-ban pedig 74,4 százalékát teheti ki. Különös kockázati tényezőként értékelték, hogy az adósság mintegy 30 százaléka devizában denominált, ami növeli az ország árfolyam-érzékenységét.

Az Államadósság Kezelő Központ által nemrég bevezetett 3 százalékos plusz-mínusz toleranciasáv a devizaadósság-limitnél szintén befolyásolja a kockázati megítélést. "A devizarészarány így is a 30 százalék környékén marad, és ez az enyhe emelkedés növeli a forintgyengüléssel szembeni sérülékenységet, és a devizaarány továbbra is egy olyan tényező, amelyet közvetlenül beépítenek a hitelminősítési modelljükbe" - magyarázta Krzywicka.

A növekedési kilátások terén is pesszimista a hitelminősítő: a 2025-ös GDP-bővülést mindössze 0,3 százalékra becsülik, ami azt jelenti, hogy a 2023-2025 közötti időszak átlagos növekedése gyakorlatilag nulla lesz. A gyenge teljesítmény hátterében a beruházási aktivitás visszaesése, a feldolgozóipar tartós gyengélkedése és a német gazdaság problémái állnak. Bár 2026-ra már 2,3 százalékos növekedést várnak, ennek feltétele a külpiaci környezet, különösen Németország gazdaságának stabilizálódása.

Az infláció látszólagos csökkenése mögött részben technikai hatások állnak - véli a Fitch. A kormányzati árszabályozások nélkül a tényleges drágulás akár 6 százalék körül is lehetne. Emiatt a monetáris politika várhatóan szigorú marad, és a kamatcsökkentések csak lassan, 2026 végéig következhetnek be.

A hitelminősítő szerint a 2026-os választások előtt nehéz lesz valódi fiskális konszolidációt elérni. Sem a kormány, sem az ellenzéki Tisza Párt gazdaságpolitikai elképzelései nem mutatnak érdemi bevételnövelési lehetőségeket, miközben a szociális kiadási programok jelentős része tartós jellegű. A választások után is csak lassú, fokozatos korrekció várható, 2027-ben is csak marginális hiánycsökkenéssel.

Pozitívumként értékelték ugyanakkor a külső egyensúlyi pozíció stabilizálódását. A folyó fizetési mérleg a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő többletet mutat, amit az exportkapacitások bővülése és a kedvezőbb energiaárak is támogatnak, bár a hazai kereslet élénkülése részben ellensúlyozhatja ezt az importnövekedés miatt.

Az uniós források elérhetőségével kapcsolatban a Fitch elemzője egyértelműen fogalmazott: "nem számítanak arra, hogy Magyarország a jelenlegi politikai környezetben hozzáférne a helyreállítási alap forrásaihoz, és nem várnak érdemi előrelépést a befagyasztott kohéziós pénzek ügyében sem a választások előtt." A minősítő szerint biztosra vehető, hogy az EU n+2 szabálya miatt az év végén újabb körülbelül 1 milliárd eurónyi forrás vész el véglegesen.

A magyar kormány által bejelentett 20 milliárd dolláros amerikai pénzügyi "védőpajzsot" a Fitch egyáltalán nem vette figyelembe a minősítési döntés során. Krzywicka szerint ennek oka, hogy "nem álltak rendelkezésre részletek" a konstrukcióról. Az elemző úgy vélte, a miniszterelnök nyilatkozata "sokkal inkább politikai természetű volt, és felveti azt a kérdést is, hogy miért lehetne szükséges, egyáltalán szükség van-e ilyenre a gazdaságpolitikának a választások előtt". Donald Trump amerikai elnök cáfoló nyilatkozata alapján a hitelminősítő szerint ez a vállalás "nem tekinthető kőbe vésettnek".