A hazai vállalatok többsége idén is béremelésre készül, de a tervezett növekedés mértéke elmarad a tavalyi várakozásoktól.
Vége a német csodának? Egyszerre dőlt be minden, ami működtette Európa legnagyobb gazdaságát
A német gazdaság közel öt éve stagnál, miközben az eddigi növekedési modell minden alappillére meggyengült vagy megszűnt, írja a G7.
A német gazdaság az elmúlt közel öt évben gyakorlatilag egy helyben toporog. A két egymást követő enyhe recessziós év után idén ugyan minimális, körülbelül 0,3 százalékos növekedés várható, ám a gazdaság teljesítménye továbbra sem tért vissza fenntartható növekedési pályára. A beruházások gyengék, az ipari termelés alacsony szinten ragadt, a termelékenység érdemben nem javul.
A romló gazdasági kilátások politikai fordulathoz vezettek. Az új kormány szakított a korábbi szigorú fiskális szemlélettel, és felismerte, hogy a tartós élénkítéshez aktívabb állami szerepvállalásra van szükség. Ennek központi eleme az adósságfék fellazítása, amely 12 év alatt mintegy 500 milliárd eurónyi többletforrást szabadíthat fel. A tervek szerint ezt elsősorban infrastruktúrafejlesztésre, energiaátállásra, digitalizációra és a védelmi ipar megerősítésére fordítanák, abban bízva, hogy az állami beruházások magukkal húzzák a magánszektort is.
A gyakorlat azonban árnyaltabb képet mutat. A felszabaduló források jelentős része nem közvetlenül termelékenységet növelő beruházásokhoz, hanem védelmi és jóléti kiadásokhoz kötődik. Bár ezek rövid távon élénkíthetik a belső keresletet, nem kezelik a német gazdaság alapvető gondjait: az infrastruktúra elhasználtságát, a technológiai lemaradást és a magánberuházások tartós hiányát. Becslések szerint az új források legfeljebb fele tekinthető valódi gazdaságfejlesztési beruházásnak, ráadásul a végrehajtási kapacitások korlátozottsága további kockázatokat hordoz.
Mindez önmagában sem lenne elegendő egy tartós növekedési fordulathoz. A német gazdaság korábbi sikermodellje ugyanis négy pilléren nyugodott: az olcsó orosz energián, az amerikai biztonsági garanciákon, a közép-kelet-európai munkaerőn és az amerikai, illetve kínai exportpiacokon. Ezek a feltételek az elmúlt években sorra megszűntek.
Az orosz energiahordozók kiesése, az atomerőművek leállítása tartós versenyhátrányt okoz az energiaintenzív iparágaknak. A geopolitikai feszültségek miatt nőnek a katonai kiadások, miközben a társadalom gyors ütemű elöregedése egyre súlyosabb munkaerőhiányt okoz. A külső keresletet pedig a globalizáció lassulása, az amerikai vámok és Kína egyre erősebb versenye is fékezi.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kínai gazdaság mára számos területen utolérte vagy meg is előzte a német ipart. Az autóipar különösen látványos példa: míg Kína két évtizede marginális szereplő volt, ma a globális termelés több mint 30 százalékát adja, komoly kihívást jelentve a hagyományosan erős német gyártóknak.
Mindezek fényében 2026 valóban fordulópont lehet a német gazdaság számára, ám a nagyszabású költségvetési ösztönzők önmagukban aligha oldják meg a mélyebb strukturális problémákat. A várakozások szerint jövőre is csupán mérsékelt, mintegy 0,9 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani Európa legnagyobb gazdaságában.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







