Itt élnek a legboldogabb magyarok 2026-ban: elképesztő, mi miatt aggódnak az emberek

Mint már több éve mindig, a Pénzcentrum a 2025-ös év végén is elindította a Boldogságkutatást, amelyben az egészséggel kapcsolatos elégedettségre, anyagi helyzetre, az emberek általános boldogságára kérdezett rá. A tapasztalatokat természetesen össze is gyűjtöttük egy cikkben, amelyből komoly következtetéseket is le tudtuk vonni.

A kutatásból sok meglepő dologra is fény derült, valamint lakóhelyre, társadalmi státuszra, életkorra lebontva is megtudtunk sok mindent. A tapasztalatokról, a mérésről magáról Gosztola Judit, a Pénzcentrum szerkesztője mesélt a CashTag első idei adásában - ezt a lenti linkre kattintva már nézheted is.

Boldog ember - aktív ember

A szerkesztő azzal kezdte az eredmények boncolgatását, hogy a kutatás természetesen nem egészen egyedülálló a világon: hosszú történelme van annak az élet különböző területein, hogy az emberek boldogságát, általános elégedettségét így vagy úgy próbálják összeszedni és kutatni. De miért fontos az egyáltalán, hogy az emberek boldogok legyenek, mi köze ennek a gazdasághoz?

A boldogság keresése az egyidős az emberiséggel. Nem csak a pszichológia, a művészetek, hanem mondjuk a neurológia is kutatja, hogy mit is jelent a boldogság. A boldogságot nagyjából mi az elégedettség, az általános elégedettségi érzéssel azonosítjuk a kérdőívünkben. Azért fontos, hogy egy országban boldogok, vagy sokkal inkább: elégedettek legyenek az emberek, mert akkor sokkal produktívabbak, sokkal jobban érzik magukat a bőrükben, egészségesebbek és aktív tagjai a társadalomnak, vagyis ezeknek gazdasági hatásai is vannak, ezért fontos kutatni és minden évben megnézni, hogy hogy is állunk ezzel. Egy adott ország gazdasági teljesítménye sokkal magasabb ott, ahol boldogabbak, elégedettebbek, stabilabbak az emberek. A felmérésben nem csak a boldogságra kérdeztünk rá, hanem az általános egészségügyi, szubjektív egészségügyi elégedettségre is, valamint az anyagi biztonságra, az önmegvalósítás lehetőségére, a munkára, illetve a közbeszéd általános hangulatra gyakorolt hatására is

- mondta a felmérés munkafolyamatáról Gosztola Judit, a Pénzcentrum szerkesztője. Ezután pedig rögtön rátért arra is, hogy konkrétan kik a legjobban elégedettek az életükkel a felsorolt szempontok alapján - de a legkevésbé boldog emberről is képet kaphatunk a válaszadások alapján.

2025 legboldogabb embere Veszprém megyében él, 41 és 55 év közötti, házas, három vagy több gyermeket nevel és foglalkozását tekintve vállalkozó. Ezzel szemben az ország legboldogtalanabb embere Nógrád megyében él, 25 év alatti, jelenleg nincs munkája és egyedülálló

- adta meg a két végletet a Pénzcentrum szerkesztője. Kitért még arra is, hogy a nyugati vármegyékben jellemzően boldogabbak az emberek, szabályos területi bontást lehet alkalmazni Budapesttel együtt ebben.

A 2025-ös adatok alapján Veszprém vármegye bizonyult a legboldogabbnak 6,1-es átlaggal, és szorosan mögötte Pest vármegye, valamint a főváros, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegyék. Itt a legboldogabbak, a legelégedettebbek az emberek. - Ennek számos oka van, mint tudjuk a fővárosban az agglomerációban, illetve nyugati megyékben sokkal magasabb az életszínvonal, sokkal könnyebb munkához jutni, illetve sokkal jobbak a fizetések, ezt a KSH kiadványaiból is nyomon követhetjük. Vas vármegye jelentősen visszaesett: 6,2-ről 5,8-re, 4 tizedet romlott. Somogy vármegye is gyengült két tizeddel, ami arra utalhat, hogy a korábbi években kiemelkedő elégedettséget adó tényezők, például a turizmus vagy a helyi gazdaság lendülete most kevésbé éreztették hatásukat

- mondta a kicsit visszaeső megyékről kollégánk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elkészült Magyarország legfrissebb 2025-ös boldogságtérképe: kiderült, hol a legrosszabb élni

Ha Magyarország legboldogabb emberét keresed, akkor nagy eséllyel egy 41 és 55 év közötti, veszprém megyei vállalkozóban találod meg.

Mi a bajuk a fiataloknak?

És ha már fiatalok: kollégánk rávilágított egy meglehetősen ijesztő eredményre, amit a kutatás eredményeinek boncolgatása közben talált: arra, hogy a 25 év alattiak egyre kevésbé érzik jól magukat.

Ami nagyon érdekes változás volt a tavalyi évhez képest, az az, hogy az jött ki, hogy a 25 év alatti magyar fiatalok sokkal boldogtalanabbak, mint egy évvel ezelőtt; 0,3 pontot romlott az átlaguk. Ennek nyilván számos társadalmi oka van: mi azt látjuk, hogy a Z generáció nagyon frusztrált és stresszel rengeteg dolgon. Egyrészt lakhatási válság van az országban. Az albérletárak az egekben vannak, saját lakáshoz jutni pedig egyre nehezebb. Ezzel szemben a 41 és 55 év közöttiek lettek a legboldogabbak: nyilván nekik már stabil egzisztenciájuk van, feltehetően sokan közülük saját lakással is rendelkeznek, illetve családdal is, ami a boldogság egyik alapja

- adott értékelést az eredményekről a szerkesztő. De mi lehet az, ami a lakhatási válság mellett még kimondottan boldogtalanná teszi a 25 év alattiakat, mi az, ami folytonos szorongást okoz nekik? 

A lakhatási válságon kívül a 25 év alattiak szoronghatnak még a mesterséges intelligencia térnyerésétől is, amit ők nyilván készségszinten használnak már minden nap, de már most jól látszik, hogy nagyon meg fog változni a munkaerőpiac, olyan munkák fognak létrejönni mesterséges intelligencia miatt, amik most még nem is léteznek, tehát nehezen tudják elképzelni, hogy hol fognak dolgozni - sokan közülük emiatt is szoronganak. Nem szabad elmenni a klímaválság mellett sem, hiszen az is nagyon sok fiatalnak komoly szorongást okoz, emellett pedig a social media által nyújtott eszményképek is komoly nehézségeket, szorongásokat okozhatnak a legfiatalabb kitöltőinknek

- mondta erről Gosztola Judit. 

Ha pénz van, minden van?

Természetesen a mostani felmérésben is határozottan kirajzolódott az, hogy minél stabilabb valakinek az anyagi helyzete, annál inkább elégedett az életével. Kollégánk szerint a folyamat tulajdonképpen adja magát: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál magasabb a bevétele is - végső soron pedig annál boldogabb lesz.

Nem lehet kivenni a képletből a pénzt sem, az anyagi biztonságot, tehát minél nagyobb az anyagi biztonsága valakinek, annál boldogabb. Anélkül elég nehéz elképzelni azt, hogy valaki elégedett teljes életet él, hogy anyagilag biztonságban érezni magát. Erre is rákérdeztünk a felmérésben. Az jött ki, hogy az elégedettség, az anyagi helyzetre való elégedettség nagyban befolyásolja az iskolai végzettség. Akinek legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ők a legkevésbé érzik magukat stabilnak, akiknek pedig a legnagyobb, mondjuk doktori fokozat, ők pedig a leginkább stabilak pénzügyileg ma Magyarországon. Az iskolai végzettség minden esetben befolyásolja a bevételeket, így az anyagi biztonságot is. Foglalkozásukat tekintve pedig az jött ki, hogy a vállalkozók a legboldogabbak; a közmunkások, illetve a munkanélküliek a legboldogtalanabbak, ezt szintén nem kell magyarázni. Aki vállalkozó, az saját magának teremti meg az egzisztenciáját, saját maga főnöke, biztos, hogy anyagilag sokkal stabilabb lábakon áll, mint az, akinek éppen nincs munkája, vagy pedig közalkalmazott

- mondta erről a Pénzcentrum szerkesztője.

Szintén fontos kitétel a boldogságban az egészségügyi helyzet is, és mint Gosztola Judit fogalmazott, itt is érdekes eredmények jöttek ki.

Rákérdeztünk a szubjektív egészségügyi állapotra is, ami romlott a tavalyi évhez képest. Ennek is nyilván több oka van: az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés sok helyen korlátozott, illetve azt tudjuk nagyon jól az Eurostat adataiból, hogy Magyarország Európa egyik legrosszabb egészségügyi mutatóival rendelkezik. Rengeteg a krónikus beteg, rengeteg a dohányos, illetve sokan küzdenek alkoholbetegséggel: a megelőzhető halálesetek száma is nagyon magas Magyarországon. Nyilván nem meglepő, hogy a kimutatásunkból is az jött ki: minél idősebb valaki, annál rosszabbnak értékeli saját egészségügyi helyzetét. Tehát legrosszabbul a 65 év felettiek érzik magukat, legjobban pedig a 25 év alattiak ebben a tekintetben

- mondta erről Gosztola Judit.