Bemondta Nagy Márton, mennyivel nőtt az államadósság: évek óta nem történt ilyen Magyarországon

A hét közepén két, a költségvetés szempontjából meghatározó adat látott napvilágot. Január 7-én, szerdán az Államadósság-kezelő Központ 3 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket a nemzetközi piacokon, vagyis ekkora új hitelt vett fel a magyar állam. Január 8-án pedig – immár a Pénzügyminisztérium jogköreit átvevő – Nemzetgazdasági Minisztérium jelentette be, hogy a központi költségvetés 5738,7 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal zárta a 2025-ös évet.

Az Index e két fejleményről küldött kérdéseket a tárcának, amelyekre végül személyesen Nagy Márton válaszolt. Elmondása szerint a devizakötvényeket a vártnál lényegesen nagyobb befektetői érdeklődés mellett sikerült eladni. Ennek köszönhetően az eredeti tervekhez képest 30, illetve 25 bázisponttal kedvezőbb hozamszinten tudták árazni a papírokat. A kötvények iránt biztosítók, eszközkezelők, nyugdíjalapok, vagyonkezelők, bankok, valamint állami intézmények részéről is jelentős kereslet mutatkozott.

A miniszter ugyanakkor politikai-geoökonómiai összefüggésbe is helyezte a pénzpiaci folyamatokat. Úgy fogalmazott, hogy "külföldön nagyon sok politikai, gazdasági és pénzügyi erő – köztük Brüsszel is – érdekelt abban, hogy a békepárti Magyarország nehezebb helyzetbe kerüljön". Hozzátette: szerinte Magyarország elegendő likviditási tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy az esetleges pénzügyi támadásokat kivédje, és emellett zajlanak az egyeztetések az úgynevezett amerikai védőpajzs kialakításáról is.

A 2025-ös pénzforgalmi hiánnyal kapcsolatban Nagy Márton az Indexnek azt mondta, hogy a 5738,7 milliárd forintos összeg részben azért alakult magasabban, mert az Európai Bizottság "a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, az előírt határidőt nem tartva" nem decemberben, hanem csak januárban utal át egy 248 milliárd forintos tételt. A kormány számításai szerint az eredményszemléletű – vagyis az uniós módszertan szerinti – hiány így 4,9 százalék körül alakulhat, ami Nagy megfogalmazása szerint "belesimul az uniós átlagba".

A miniszter az államadósság alakulására is kitért. Felidézte, hogy a magyar Alaptörvény értelmében a kormány csak olyan költségvetési törvényjavaslatot nyújthat be az Országgyűlésnek, amely az államadósság csökkentését irányozza elő. Ez a formai követelmény az elmúlt években teljesült. Az Alaptörvény azonban nem írja elő, hogy az év során a tényleges gazdálkodásnak minden körülmények között a tervhez kell igazodnia, vagyis a túlköltekezést közjogi szankció nem tiltja.

A mostani helyzet is ezt tükrözi. Az NGM eredetileg egy, 0,9 százalékpontos adósságráta-csökkentést tartalmazó "békeköltségvetést" terjesztett a parlament elé 2025-re, amely szerint a GDP-arányos államadósságnak 72,6 százalékra kellett volna mérséklődnie. A tárca még márciusban is azt kommunikálta, hogy 2025-ben csökkenni fog az adósságráta. Ezzel szemben Nagy Márton most az Indexnek már azt jelezte előzetes becslésként, hogy az államadósság 2025 végére 74,6 százalék körül alakulhat. Ez az eredeti költségvetési pályához képest 2 százalékpontos eltérést, a 2024-es szinthez viszonyítva pedig 1,1 százalékpontos növekedést jelentene. A számok alapján – a 2020-as, a koronavírus-járvány által súlyosan érintett évet nem számítva – 2025-ben emelkedne a legnagyobb mértékben a magyar államadósság az elmúlt tíz évben.