Magához tér a magyar gazdaság 2026-ban? Újra láthatáron a 400-as euró, lendületet kaphat az infláció

Bár a tavalyi évben sokan repülőrajtot vártak a magyar gazdaságtól, a várt növekedés elmaradt. A Virovácz Péterrel készült interjúnkban arról is beszélgettünk, hogy a magyar gazdaság nem követte a klasszikus tankönyvi példákat, hiszen az infláció továbbra is meghatározó probléma, miközben a gazdaság évek óta stagnál. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a közgazdasági elmélet szerint a magas infláció előrehozott fogyasztást ösztönöz. A gyakorlatban ez nem történt meg.

A fogyasztás csak mérsékelt ütemben bővült, a háztartások inkább megtakarítanak. A korábbi, 40 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedés erősen rögzült a családokban, erre nem lehet előre vásárlással reagálni. A többletjövedelmek jelentős része tartalékba kerül, ezért a megtakarítási ráta továbbra is magas, és a pénz nem jelenik meg érdemben a fogyasztásban.

A Pénzcentrum különböző gazdasági elemzőket kérdezett meg arról, hogy mi várható idén a magyar gazdaságban. Kíváncsiak voltunk:

• Milyen gazdasági növekedésre számíthatunk?
• Hogyan alakulhat az infláció?
• Mi történhet a forinttal idén?
• Lesz-e kamatvágás a jegybank részéről?

Mit kíván a magyar nemzet?

Az idei év nagy kérdése, hogy három év stagnálás után vajon beindul végre a gazdaság. A szakértők megosztottak ebben a kérdésben. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint 2026-ban közel 2 százalékos gazdasági növekedés érhető el. A bővülés fő támasza a lakossági fogyasztás lehet, amelyet a kormányzati intézkedések, a minimálbér emelése, a nyugdíjkifizetések és a közszféra bérrendezése is támogat. A növekedés másik forrása az export lehet az új termelőkapacitások belépésével.

Kockázatot jelent a nyugat európai piacok gyengesége, különösen a német feldolgozóipar elhúzódó válsága. További bizonytalanságot okozhatnak az áprilisi választások, ami főként a beruházási aktivitást foghatja vissza a nyári és őszi hónapokban.

- mondta Török Zoltán, hozzátéve: a növekedés elmaradhat a várakozásoktól, miközben az infláció meghaladhatja a hivatalos előrejelzéseket 2026-ban, ugyanakkor mindkét mutató javulhat 2025-höz képest. A figyelem középpontjában az államháztartási hiány alakulása és a feldolgozóipar teljesítménye áll, előbbi az országkockázat, utóbbi a növekedés szempontjából meghatározó.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek lehetnek 2026 csúcsbefektetései: még nem késő beszállni, nagyot nyerhet, aki jól taktikázik

A 2026-os befektetési kilátásokat az AI-hoz kapcsolódó növekedési történetek, a geopolitikai kockázatok alakulása és a választásokhoz kötődő piaci árazások határozhatják meg.

Madár István, a Portfolio elemzője elmondta, hogy idén négy tényező gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Az egyik a nagy járműipari termelőkapacitások üzembe állása. A másik, hogy a friss adatok alapján a beruházások elérhették a mélypontot, így mérséklődhet a növekedést fékező hatásuk. A harmadik a fejlett országok élénkítő gazdaságpolitikája és költségvetési költekezése. A negyedik a választások előtt erősödő lakossági fogyasztás.

Kockázatot jelenthet az első három tényező esetleges csúszása, valamint az, hogy az év második felében mennyire marad támogató a nemzetközi környezet a magas költségvetési hiány finanszírozásához. A globális bizonytalanság különösen érzékenyen érintheti a nyitott magyar gazdaságot. Összességében nagyjából 2,5 százalékos növekedés várható 

- fogalmazott az elemző.

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője kifejtette, hogy a három éve tartó stagnálás után idén elindulhat a gazdasági növekedés Magyarországon, 2026-ban azonban továbbra is visszafogott GDP dinamikára lehet számítani. A kilátásokat rontják a geopolitikai feszültségek, a gyenge áthúzódó hatások, az óvatos lakossági magatartás és a külső exportpiacok gyengélkedése.

Úgy vélte azonban, pozitív tényező az, hogy az autó és akkumulátoripari nagyberuházások termőre fordulása már érdemben hozzájárulhat a gazdasági teljesítményhez. A fogyasztás erősödik, miközben a beruházások visszaesése várhatóan megáll. A növekedés fő motorja a lakossági fogyasztás lehet, amit a stabil munkaerőpiac, a bérdinamika, a magas megtakarítási ráta és a választások előtti fiskális intézkedések is támogatnak.

Mi lesz az árrésstoppal?

Az inflációs kilátásokat erős bizonytalanság jellemzi 2025 második felétől és különösen 2026-ban. Elemzői számítások szerint beavatkozások nélkül az ipari termékek és a piaci szolgáltatások inflációja jóval magasabb lenne, 5 százalék feletti szinten. Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi alacsonyabb infláció mögött jelentős állami szerepvállalás áll. Ha ez gyengül, az év vége felé újra 4–5 százalék közötti inflációs környezet alakulhat ki, ami tartósan a jegybanki cél felett marad.

Virovácz Péter a Pénzcentrumnak decemberben úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a 2026-os infláció nehezen jelezhető előre, mert nem ismert, meddig maradnak érvényben a jelenlegi árintézkedések, és jönnek-e újabb kiterjesztések. Az elmúlt hónapok tapasztalata alapján bármikor születhet új döntés, ami lefelé húzza az elemzői várakozásokat. A piac jelenleg nagyjából 3,5 százalékos éves átlagos inflációval számol 2026-ra.

Mint mondta, ez az átlag jelentős kilengéseket takar. Az év elején 2 százalék körüli infláció valószínű, míg az év végére 4 vagy akár 5 százalék közeli ütem is kialakulhat a bázishatások és az esetleges kivezetések miatt. Ha visszatérnek a piaci árképzési folyamatok, kérdéses, hogy az árak az eredeti szint közelében állnak meg, fölé emelkednek vagy kissé alatta maradnak.

A kilátások alapján az év vége felé 4–5 százalék közötti inflációs környezet valószínű, ami továbbra is meghaladja a jegybanki célt. A jegybank friss elemzése szerint árintézkedések nélkül az ipari termékek és a piaci szolgáltatások együttes inflációja 5,6 százalék lenne, ami jól mutatja, hogy a mostani alacsonyabb számok mögött erős beavatkozás áll, és ezek kivezetése esetén a magasabb infláció visszatérhet

- tette hozzá az ING Bank vezető elemzője.

Madár István nyomatékosította, hogy az év elején elmaradhat a tavalyi erős átárazás. Ezt rövid távon segíti, hogy az állam a választások miatt nem emel árakat, és erre ösztönzi a piaci szereplőket is. A forint erősödése és év végi stabilitása szintén fékezheti a drágítási döntéseket.

Az év elején ezért alacsony inflációs adatok várhatók, amit a bázishatás is támogat. A második félév kilátásai bizonytalanabbak. Az erős lakossági kereslet, a választások után várható szolgáltatói áremelések, a költségvetési kiigazítások és az árrésstop átalakítása egyaránt felfelé tolhatják az árindexet. Karakteres fordulat esetén az éves átlagos infláció 3,5–4 százalék lehet - fogalmazott.

Bukovszki András szerint kifejezetten kétarcú inflációs pálya rajzolódik ki. Az év elején az infláció gyorsan tovább csökkenhet a magas bázis, az árkorlátozások meghosszabbítása vagy kiterjesztése, valamint az év eleji inflációkövető adóemelések elhalasztása miatt. Februárban az éves árindex akár a 2 százalékot is megközelítheti, miközben az első negyedév átlagában 3 százalék alatti pénzromlás valószínű.

Ezt követően az infláció fokozatosan emelkedhet. Az árkorlátozások kivezetése időzítésétől függetlenül egyszeri áremelkedést okoz, miközben az alapfolyamatok alapján kicsi az esély arra, hogy 2026-ban tartósan a jegybanki cél közelében stabilizálódjon az infláció.

A fiskális lazítás miatti fogyasztásbővülés, a magas bérdinamika és az élénk inflációs várakozások egyaránt felfelé mutató kockázatot jelentenek. Összességében az éves átlagos infláció 3,5 százalék körül alakulhat, miközben az év végére akár 4,5 százalék közeli értékek is megjelenhetnek, ami a 2027-es inflációs kilátásokat is nehezíti - hangsúlyozta az elemző.

Török Zoltán is úgy látja, idén átlagosan 4 százalék körüli infláció várható. Az év első felében 3 százalék alatti értékek jöhetnek, ugyanakkor a bázishatás és egyes intézkedések, például a jövedéki adóemelés átütemezése miatt a második félévben ismét 4 százalék fölé emelkedhet az infláció.

Gyengülni fog a magyar deviza?

2025-ben erős évet zárt a forint, azonban úgy tűnik, hogy idén már jóval nehezebb lesz 400 alatt tartani a magyar devizát az euróhoz képest. Ugyanakkor az elemzők eltérően látják a forint sorsát.

Török Zoltán kiemelte, hogy 2026-ban nem várható a forint további erősödése. Az év eleji szintekhez képest inkább gyengülés jöhet, az euró árfolyama ismét 400 forint körül alakulhat. A kilátásokat a választások miatti politikai bizonytalanságok és a gazdasági fundamentumok rontják, különösen az állami pénzügyek kedvezőtlen hiány és adósságpályája. További kockázatot jelenthet a kamatprémium szűkülése, amennyiben az MNB kamatcsökkentésbe kezd, valamint nem zárhatók ki kedvezőtlen hitelminősítői lépések sem. Összességében 2026 várhatóan nem a forint szempontjából kedvező év lesz - hangsúlyozta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Madár István szerint a forint stabilitása mögött erős gazdaságpolitikai konszenzus áll, ezért az év első hónapjaiban nem várható érdemi gyengülés. A devizaárfolyamokra nehéz előrejelzést adni, mivel azokat gyakran előre nem látható tényezők mozgatják. Ha nem érkeznek jelentősebb külső vagy belső sokkok, az euró árfolyama 400 forint alatt maradhat.

A nagy kérdés: lesz-e kamatvágás?

A monetáris politika mozgásterét továbbra is az inflációs kilátások és a pénzpiaci stabilitás határozza meg. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a kamatcsökkentés csak óvatosan és korlátozott mértékben jöhet szóba, időzítése pedig döntően attól függ, hogyan alakulnak az inflációs folyamatok és a forint árfolyama a következő hónapokban.

Török Zoltán szerint kamatcsökkentésre akkor nyílik tér, ha a középtávú inflációs kilátások tartósan az inflációs cél teljesülését mutatják. Ez legkorábban 2027-ben látszik biztosnak, ezért a kamatvágás 2026 második felében lehet indokoltabb. Az év végéig összesen 50 bázispontos kamatcsökkentésre számít.

A Portfolio elemzője, Madár István úgy látja, a jegybank decemberben már jelezte, hogy megnyílhat a tér a kamatcsökkentés előtt. Amennyiben a pénzügyi piacok stabilak maradnak, és a január februári átárazások a várakozásoknak megfelelően alakulnak, az MNB már márciusban kamatot csökkenthet. Ugyanakkor az év egészében nem számít sok kamatvágásra. Több lépésre csak akkor nyílhat tér, ha a forint melletti spekuláció az év második felében érdemben felerősödik.

Bukovszki hozzátette: az MNB mozgásterét alapvetően két tényező határozza meg: az infláció, illetve a forint árfolyama. Véleménye szerint, az év második felében emelkedő inflációs pályával nézhetünk szembe, az MNB-nek pedig erős árfolyamra van szüksége ahhoz, hogy az inflációt kordában tartsa. Emiatt valószínűleg idén is relatíve „szigorú” marad a jegybank, de azért két 25 bázispontos kamatcsökkentésre így is nyílhat tér 2026-ban.