Brutális, ami Magyarországra várhat 2026 nyarán: ez már az áramszolgáltatást is érinteni fogja

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) január elején nyilvános egyeztetésre bocsátotta a 2025. évi villamosenergia-hálózatfejlesztési terv legújabb, még nem jóváhagyott változatát. Az érdekeltek február 6-ig küldhetik meg észrevételeiket. A dokumentum részletesen tartalmazza az áramtermelő és -fogyasztó technológiák várható hazai elterjedését, és most először számol a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó fogyasztók áramfogyasztási szokásait befolyásoló dinamikus tarifarendszerrel is.

A hálózatfejlesztési terv a következő tíz évben tervezett átviteli és elosztó hálózati fejlesztéseket és felújításokat is tartalmazza, valamint két gazdasági növekedési forgatókönyvet vizsgál: mérsékelt és gyorsabb növekedés alapján. A villamosenergia-fogyasztás növekedését világszerte az elektrifikációs trendek, például az elektromos közlekedés és fűtés is hajtják, ami Magyarországon is a rendszerterhelési csúcsok folyamatos emelkedését eredményezi. A januári rekord 8 182 MW volt, a terv szerint 2030-ra 10 462 MW-ra, 2035-re pedig 12 120 MW-ra emelkedhet, főként a hőszivattyúk térnyerése miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországon is eljöhet a teljes sötétség napja? Itt a vészforgatókönyv az országos áramszünetre

A spanyol-portugál áramszünet Európa-szerte megkongatta a vészharangot – hiszen kiderült, hogy egyetlen rendszerhiba akár országokat is térdre kényszeríthet. De vajon mit jelentene ez itthon?

Ezeket az értékeket viszont jócskán meg is haladhatják a nyári napközbeni csúcsok: ezek 2030-ra akár 12 545 MW-ra, 2035-re pedig 14 106 MW-ra nőhetnek az egyre forróbb nyarak és a klímaberendezések széles körű elterjedése miatt. Ez teljesen új helyzet, korábban mindig a téli csúcsok jelentették a legnagyobb terhelést.

A villanyautók száma a 2025-ös körülbelül 110 ezerről 2030-ra megkétszereződhet, dinamikus felfutás esetén pedig 2035-re több mint félmillióra nőhet. Az elektromos kis tehergépjárművek és buszok terjedése még gyorsabb lehet. A publikus e-töltők darabszáma a jelenlegi 3 000-ről akár tízszeresére nőhet, a gyorstöltők száma pedig mintegy 7 000-re emelkedhet.

A hűtési célú légkondicionálók már most közel 1,5 millióan vannak, és a következő években 2 millió fölé nőhet a számuk. Az ipari fogyasztók energiaigénye 2030-ig 2 200–2 500 MW, 2035-re 2 500–2 800 MW lehet.

A forrásoldalon a naperőművek kapacitása 2030-ra 13,3–14,5 GW-ra, 2035-re 14,4–16,5 GW-ra bővülhet, a szélerőművek teljesítménye pedig 0,33 GW-ról 1,09–1,24 GW-ra nőhet. Az akkumulátoros energiatárolók teljesítménye 0,16 GW-ról 1,7–3,2 GW-ra emelkedhet az elkövetkező tíz évben. A HFT figyelembe veszi az új gáztüzelésű erőművek, illetve a Paks II esetleges csúszását is.