Figyelmeztetnek a szakértők: Magyarország bajba kerülhet, ha túl kemény lesz a tél?

Az ENTSO-E friss elemzése szerint az európai villamosenergia-rendszer megfelelően felkészült a 2025/26-os télre, és csak korlátozott regionális kockázatok azonosíthatók. A kontinentális területen Finnország, Észtország és Litvánia szembesülhet kisebb ellátási nehézségekkel kedvezőtlen körülmények között, hasonlóan a nem kontinentális területekhez, mint Ciprus, Írország és Málta - írja a Portfolio.

A dedikált tartalékforrások jelentősen csökkentik ezeket a kockázatokat, az átvitelirendszer-irányítók pedig folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet. Az EU teljes téli villamosenergia-igénye várhatóan 2,9%-kal magasabb lesz az előző évinél. Miközben a hagyományos erőművi kapacitások tovább csökkentek, a megújuló energiaforrások jelentősen bővültek, a víztározók szintje pedig magasabb, mint az előző években.

Magyarországra vonatkozóan az ENTSO-E megállapítja, hogy idén télen új csúcsra emelkedhet a villamosenergia-rendszer terhelése, különösen extrém időjárási körülmények között. A növekvő napenergia-termelés nagyobb bizonytalanságot okozhat az üzemtervezésben és a valós idejű rendszerüzemben, ami magasabb tartalékkövetelményt eredményez a téli időszakban is.

A hazai villamosenergia-rendszerben a karbantartási igény általánosságban alacsony, és a szükséges import várhatóan rendelkezésre áll majd. Ugyanakkor a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén az ország importigénye jelentősen megnőhet, és a behozatal aránya akár 80% fölé is emelkedhet, ami az EU-ban a legmagasabbak között lenne.

Az ENTSO-E szerint a magyar villamosenergia-rendszer várhatóan biztonságos lesz a téli időszakban, de az olajembargónak és egy esetleges földgázválságnak előre nem látható hatásai lehetnek az ellátásra.

A földgázellátás tekintetében az ENTSO-G korábban publikált jelentése szerint a gáztárolók megfelelő töltöttsége mellett, valamint az intenzív korai kitermelés elkerülésével a földgázrendszer idén télen is rugalmas és ellenálló maradhat. Az európai gázinfrastruktúra az orosz vezetékes ellátás teljes zavara esetén is megbízható maradhat, és a föld alatti gáztárolói készletszint a tél végén is elérheti a 30%-ot.

Az EU tagállamai számára az LNG és a norvég gáz jelenti a legnagyobb földgázellátási forrást. Megfelelő LNG-ellátás esetén az európai gázhálózat képes kielégíteni az igényeket. Kedvezőtlen körülmények között azonban nyugat-kelet irányban szűk keresztmetszetek alakulhatnak ki, korlátozva a Kelet-Európába irányuló gázszállítást.

Az európai offshore infrastruktúra vagy az algériai import zavara esetén kínálat- vagy keresletoldali válaszintézkedések és a tagállamok együttműködése válhat szükségessé. A meglévő infrastruktúra lehetővé teszi az európai LNG-behozatal növelését is, hogy kompenzálja az orosz vezetékes gáz csökkenését.

Az EU gáztárolási rendeletének előírásai szerint a tagállamoknak október 1. és december 1. között el kell érniük a 90%-os gáztárolói töltöttségi szintet, bár ez kihívást jelentő piaci körülmények között rugalmasan kezelhető.

November 25-én az Európai Unió gáztárolóinak töltöttsége összességében 78%-on állt, míg a magyarországi földgáztárolók készletszintje 67%-os kihasználtságot mutatott. A MEKH adatai alapján a november közepi hazai gáztárolói készletszint (4,26 milliárd köbméter) legalább hétéves mélypontot jelölt.

Az ország legutóbb a 2021/22-es télnek indult hasonló, de valamivel nagyobb, 4,56 milliárd köbméteres gáztartalékkal, amely a fűtési szezon végére 1,22 milliárd köbméterre csökkent. Ez alapján jövő áprilisra a magyar készletszint akár 1 milliárd köbméter alá is csökkenhet, ami szintén sokéves mélypontnak felelne meg.

Ez azonban még mindig jelentős mennyiség, amiből a hazai igények önmagában is jelentős ideig fedezhetőek lennének, ráadásul a hazai kitermelés, valamint a közel másfél éves rekord alacsony árakat kínáló nemzetközi gázpiacok is rendelkezésre állnak.