Sorra kaszálják el Magyarországon az üzleteket: menekülnek a befektetők, ennek még nagyon rossz vége lesz

Az A&O Shearman és a London Stock Exchange Group adatai alapján a globális M&A-tranzakciók összértéke 3170 milliárd dollárról közel 4600 milliárd dollárra nőtt 2025-re, miközben az ügyletek száma is emelkedett. A piacot továbbra is az Egyesült Államok dominálja (2250 milliárd dollár), megelőzve Európát (746 milliárd) és az ázsiai–csendes-óceáni térséget (946 milliárd) – írja a Telex.

A legnagyobb ügylet az Nvidia és az OpenAI 100 milliárd dolláros tranzakciója volt, amelyben a félvezetőgyártó jelentős befektetéssel és infrastruktúra-fejlesztéssel szállt be a ChatGPT fejlesztőjébe. Bár Donald Trump üzletbarát politikája kezdetben támogatta a piacot, a vámok és geopolitikai feszültségek bizonytalanságot hoztak. Ennek ellenére a lendület kitartott, ugyanakkor a piac inkább vevői pozícióba fordult: az eladók gyakran kénytelenek voltak kedvezőbb feltételeket elfogadni (például halasztott vagy teljesítményhez kötött kifizetéseket).

Magyar engedélyezési gyakorlat és elkaszált ügyletek

Magyarországon a külföldi befektetők számára komoly kockázatot jelent a kiszámíthatatlan engedélyezési környezet. Az EU-ban 2025-ben több mint 3000 engedélykérésből mindössze 1 százalékot utasítottak el, míg itthon a Nemzetgazdasági Minisztérium állítólag az ügyletek 2 százalékát kaszálja el, ráadásul a magyar gyakorlat kevésbé épül feltételes jóváhagyásokra, inkább bináris döntéseket hoz.

Ismert példa volt a holland Aegon magyar leányának eladása, amely végül az osztrák Vienna Insurance Group-hoz került, illetve az Alföldi Tej görög felvásárlási kísérlete a Hellenic Dairies részéről, amelyet a hatóságok megakasztottak.

2025-ben Magyarországon 65 tranzakció zárult, összesen 369 millió dollár értékben. Ez jóval elmarad a 2024-es 4,75 milliárd dolláros csúcstól, amelyet döntően a Budapest Airport-ügylet húzott fel.

Politikai kockázatok két irányban

A befektetői bizalomra negatívan hat, hogy a kormány időnként élesen bírál multinacionális cégeket, köztük a Spar-t, a Heineken-t, a Ryanair-t, a Shell-t vagy az Erste Group-ot. A fordított irányban is akad példa: magyar befektetők – például az OTP Bank, az MVM vagy a MOL – külföldi terjeszkedését is politikai ellenállás kísérte.

Akadt pozitív példa is: a kazincbarcikai BorsodChem tulajdonosa, a kínai Wanhua a magyar leányvállalaton keresztül vásárolta meg a francia Vencorex HDI-üzletágát. A politikailag és társadalmilag érzékeny ügylet végül 1,2 millió eurós vételárral, 19 millió eurós beruházási vállalással és 54 munkahely megőrzésével zárult, a beszámolók szerint a magyar tárgyalók kulcsszerepet játszottak a francia–kínai feszültség oldásában.

Felértékelődő régió és védelmi ipar

Közép- és Kelet-Európában 2025-ben 1570 tranzakció zajlott 33,9 milliárd dollár értékben, ami jelentős növekedés. A legnagyobb ügyletek közé tartozott a Santander Bank Polska 49 százalékának felvásárlása az Erste Group által, a Zentiva megvétele a GTCR részéről, valamint a Rimi Baltic értékesítése a Salling Group-nak.

Európában látványosan felértékelődött a hadiipar is: a cseh Czechoslovak Group az Euronext Amsterdam tőzsdén 3,8 milliárd eurót vont be, 25 milliárd eurós cégértékelés mellett. Magyar vonatkozás, hogy a csoport együttműködik a 4iG tulajdonában lévő Rába-val, miközben a hazai védelmi iparban 2025-ben mintegy 230 millió dollár értékű állami–4iG tranzakciósorozat zajlott.