Durván ütik a forintot, betett a háború: nagyon nem állunk most jól

A hazai kiskereskedelem egyszerre küzd a méretgazdaságosság korlátaival, a kínai platformok megállíthatatlan térnyerésével és a technológiai forradalommal

A magyar FMCG-piac 2026-ban a kisboltok bezárása és az árrésstop árnyékában küzd a túlélésért.

Kijev a javítások elhúzódásával indokolja a késlekedést, Budapest és Pozsony viszont politikai szándékot sejt a háttérben, a vita pedig már uniós szintre emelkedett.

A közel-keleti helyzetre a dízel-, a villamosenergia- és a gázpiac reagált a leghevesebben, Magyarország pedig nem tudja kivonni magát a világpiaci folyamatok hatása alól.

A 2020 előtti kedvező külső környezet és forrásbőség után ma jóval nehezebb pályán mozog a magyar gazdaság.

A forint az elmúlt két napban a globális devizapiac egyik legnagyobb vesztese lett a közel-keleti háború kirobbanása után:

A Janaf jelenleg több mint háromszoros áron számolja a tranzitdíjat, mint a TAL vezeték üzemeltetője.

Egyetlen hét alatt több mint 215 milliárd forint értékben vásároltak lakossági állampapírt a befektetők,

Az ING ismét rontott a magyar gazdaság kilátásain: 2026-ra már csak 1,7 százalékos GDP-növekedést vár a korábbi 1,9 százalék helyett.

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint a Barátság kőolajvezeték leállása önmagában még kezelhető lenne.

Hiába a geopolitikai feszültségek és a vámháborús intézkedések, a számok azt mutatják, hogy Kína külkereskedelme 2025-ben tovább bővült.

A forint kedden jelentősen gyengült az euróval és a dollárral szemben, a devizapiacot a közel-keleti konfliktus és a földgázárak emelkedése feszíti.