Földügyletek: apróságokon is hatalmasat lehet bukni

A termőföld adásvétele vagy bérbeadása szigorú törvényi szabályozás alá esik, aki pedig nincs tisztában a részletekkel, kellemetlen meglepetések érhetik. Az adásvétel esetében például az egy hektárnál nagyobb földterület tulajdonjogát nem szerezheti meg bárki: a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld adásvételét a földforgalmi törvény szabályozza, amely kijelöli azok körét is, akik jogosultak földet venni. Az egy hektárnál nagyobb területű - vagy a vevőnek a már birtokában lévő földdel együtt az egy hektár területnagyságot meghaladó - földek értékesítésére és az adásvétel folyamatára számos szabály vonatkozik.

A vásárlónak az adásvételi szerződésben, nyilatkoznia kell többek között arról, hogy

• · földművesnek minősül, vagyis szerepel a földművesek nyilvántartásában,
• · művelni fogja a földet és saját használatába veszi,
• · nincsen 300 vagy 1200 hektárnál nagyobb földterület a tulajdonában,
• · nem állapították meg büntetőjogi felelősségét korábbi földügylet kapcsán,
• · és nem tartozik földhasználati díjjal sem.

Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon történő közzététellel valósul meg és amennyiben az elővásárlásra jogosultak – akik körét szintén a törvény szabályozza – közül bárki él elővásárlási jogával, úgy a szerződés az immáron vevőként fellépő elővásárlásra jogosult és az eladó között jön létre. Ha senki sem él elővásárlási jogával, akkor a 60 napos kifüggesztési idő után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (rövidítve: NAK, teljes nevén: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara) is állást kell foglalnia a szerződésről, továbbá a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása is szükség az ügylethez.

Mindezek alapján a föld sikeres adásvétele összességében több hónapos folyamat is lehet, ami a tulajdonjog földhivatali bejegyzésével zárul.

A föld adásvételi szerződést kizárólag ügyvéd vagy közjegyző készítheti, de érdemes olyan szakemberre bízni a munkát, akinek van gyakorlata az ilyen okiratok elkészítésében. A szerződésnek ugyanis számos formai és tartalmi követelménynek kell megfelelnie, egy hiba miatt pedig az egész adásvétel meghiúsulhat.

A föld adásvétele sok tényezőtől függ és hosszú folyamat, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy végül az szerzi meg a földet, akivel az eladó szerződött, vagy hogy a NAK hozzájárul a föld értékesítéséhez. Ezért érdemes a szerződést közjegyzővel készíttetni, aminek előnye, hogy az eladó és a vevő is védve van a teljesítési kockázatoktól. Ha vevő nem fizeti meg időben a vételárat, az eladónak nem kell bírósághoz fordulnia, és hosszú költséges pereskedésbe kezdenie, mert a közjegyzői okirat alapján azonnal végrehajtást indíthat az elmaradt vételár megfizetésére. Ugyanígy a vevő is biztonságban érezheti magát, ha a vételárat előzetesen már kifizette, de az adásvétel mégis meghiúsulna: ha az eladó nem fizeti vissza a vételárat, a vevő közvetlen végrehajtás keretében szerezhet érvényt követelésének.

A bérbeadásnál sem sétagalopp

Földterületet bérbe sem vehet bárki, csak az, aki megfelel a földforgalmi törvényben foglalt szigorú előírásoknak. A jogszabályi megfelelés ugyanakkor nem elég a sikeres földbérlethez, ugyanis a szerződés megkötésének folyamata is többféle buktatót rejt magában.

Noha a szerződés elkészítéséhez nem szükséges feltétlenül ügyvédi vagy közjegyzői közreműködés, ha valaki érvényes haszonbérleti szerződést szeretne kötni, mindenképpen érdemes ehhez értő szakembert felkeresni

– mondta a HelloVidéknek Biró Gábor közjegyző.

A haszonbérleti szerződés készítésekor ügyelni kell arra, hogy minden szükséges adat és nyilatkozat bekerüljön a szerződésbe, különben az érvénytelen lesz. Szintén fontos figyelni a megfelelő előhaszonbérleti jogcímek – például helyben lakó, vagy helyben lakó szomszéd stb. – megjelölésére, ha a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosult, mert az ezzel kapcsolatban tett hibás nyilatkozat később nem változtatható meg.

A haszonbérlet időtartama csak előre maghatározott – legalább egy gazdasági év, legfeljebb 20 év – lehet.

Érdemes azonban öt évet elérő időre kötni a szerződést, mert ebben az esetben a termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adómentes.

A haszonbér összegét is tartalmaznia kell a szerződésnek, ennek hiányában ugyanis a szerződés létre nem jött szerződésnek minősül. A fizetés minden év végén esedékes, amelynek módosítását és mérséklését szintén jogszabályban meghatározott esetekben lehet kérni. Mérséklésre például természeti károk bekövetkezése (aszály, jégkár) adhat okot. Érdemes pontosan megállapodni a haszonbér mértékéről a viták elkerülése érdekében, ha mégis jogvita merülne fel, nagy segítség lehet, ha a szerződést közokiratba foglalták.

A közjegyzői okiratba foglalt szerződés előnye a magánokirathoz képest, hogy amennyiben a haszonbérlő nem fizeti meg a haszonbért, akkor bírósági per nélkül lehet végrehajtást kezdeményezni vele szemben az elmaradt haszonbér behajtása érdekében. „A közokiratba foglalás ugyanakkor a haszonbérlő részére is nagyobb jogbiztonságot nyújthat, ha például kiderül, hogy a föld nem olyan minőségű, mint amilyennek beállították, vagy nem termeszthető rajta olyan termény, amiben a felek megállapodtak” – tette hozzá Biró Gábor.