Ijesztő, milyen kullancsok jelentek meg itthon: kutya és gazdája sincs biztonságban

A felelős állattartás fogalma már nem újkeletű és szerencsére egyre inkább terjed. Legtöbbször az állatvédők és a menhelyek beszélnek róla sokszor és kihangsúlyozzák a fontosságát. De mit is jelent ez? Egyrészt, hogy a leendő gazda jól átgondolja a döntését, mielőtt magához venne egy házikedvencet, legyen szó kutyáról, macskáról, halról, madárról vagy bármilyen más állatfajról. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy mennyire komolyan át kell gondolni ezt a döntést, hiszen nem csupán egy tárgyról, hanem egy érző lényről van szó, akiről majd hosszú éveken át, gondoskodnunk kell, megteremteni számára a legoptimálisabb környezetet, illetve életfeltételeket.

Szerencsére elindult egyfajta párbeszéd a témában és ez láthatóan hozzájárult ahhoz, hogy Veszprém megyében újra lendületet tudott venni a felelős állattartás ügye. Elképesztő, de a nagyszámú kutya mellett hárommillió kóbor macska is van ma Magyarországon. Ráadásul nem elég az a fizikai munka, amit mi, állatvédők végzünk, gyakran még az emberi hozzáállással is meg kell küzdeni

– mondta Vörösmarty Éva, a Veszprém Megyei Közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke a tanácskozáson.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezekre az állatokra úgy kell gondolni, mint a családtagjainkra, barátainkra, akiknek szeretetre, gondoskodásra és törődésre van szüksége. A felelős állattartáshoz emellett hozzátartozik a megfelelő környezet, az alapvető szükségletek kielégítése, az állatnak megfelelő táplálkozás biztosítása és a folyamatos egészségügyi kontroll.

Amikor a globális felmelegedésről beszélünk, akkor tudatosítanunk kell magunkban, hogy minden az egyén felismerésénél kezdődik. Hiába tűznek ki globális célokat, fogalmaznak meg a döntéshozók globális programokat, hoznak szigorú jogszabályokat, esetenként vezetnek be globális szankciókat. Mi az eredmény? Édes kevés. Én úgy látom, hogy ebben a témában nem fogunk tudni addig hathatós eredményt elérni, amíg nem érjük el az emberek tudatát, hogy számukra is fontos kérdés legyen, ami befolyásolja a jövőjüket. Amikor majd belátjuk, hogy mennyi minden múlik rajtunk, akkor abban a pillanatban működni fog végre a dolog. A legjobb az lenne, ha a gyerekeknél kezdenénk a szemléletformálást, akik fogékonyak az újra és a változásra, amit jó eséllyel megmarad felnőtt korban is

– magyarázta Dr. Szinesi András, ajkai állatorvos, a Magyar Állatorvosi Kamara szervezeti elnöke.

A szakember a globális felmelegedés kapcsán kiemelte a mezőgazdaság szerepét az üvegházhatású-gázkibocsátás kapcsán. Ahogy rámutatott, a vizes élőhelyek, a rizstermesztés, a kérődző állatok, a termeszek, a biomassza égetés, az energia előállítás, a hulladéklerakók, az óceánok és a klatrátok (olyan vegyületek, ahol a nemesgázatomok kristályrácsba, vagy szerves és szervetlen vegyületekből létrejövő üregekbe vannak zárva) mind komoly metánforrást jelentenek világszerte.

Azzal sokan tisztában vannak, hogy a globális felmelegedésnek számos következménye lehet. Ilyenek többek között az övezeti határok eltolódása, az elsivatagodás, a tengerszint emelkedés, az életterek átalakulása, az időjárásváltozás, de nem szabad megfeledkezni a közvetett következményekről, például az erdőtüzekről. Ez a tendencia azonban a háziállatokra is hatással van, a kutyákra nézve egyre több, korábban kevéssé ismert problémát okoz. Egy epilepsziás eb esetében egy front akár végzetes rohammal is járhat, amit az állat a várható jégeső előtt már körülbelül fél órával korábban jelez. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a keringési betegségekről, az infarktus szerű elváltozásokról, a szökésekről és a félelemről

– emelte ki az állatorvos.

A szúnyogcsípéssel terjedő, nálunk elsősorban a kutyákat fenyegető betegség Magyarországon a közelmúltig ismeretlen volt, ám a klímaváltozás miatt terjedni kezdett.

A kór körülbelül 8-10 éve jelent meg hazánkban, de ma már szinte mindennapos jelenség például az ajkai rendelőben. Az állatorvos szerint 3-4 éve olyan állatokat is diagnosztizálnak ezzel a betegséggel, amely soha nem hagyta el a várost és annak a környékét. Ezért is fontos a folyamatos védekezés, mert a szívférgességnek nagyon nehéz a gyógyítása.

Átrendeződött a kullancs szezon, lassan a tél, a tavasz és az ősz lesz a főszezon és nyáron találkozhatunk a legkevesebb élősködővel. Nem túlzás azt állítani, hogy tizenkettő hónapos lett a védekezés időszaka. A globális felmelegedéssel egyidőben ráadásul a kullancs által terjesztett betegségek is veszélyesebbé váltak. Itt van például a babézia, amit egy vérben élősködő egysejtű parazita okoz a kutyáknál. A tudomány jelenleg több mint száz fajtáját ismeri, de hazánkban eddig csak néhányat ismertünk. Most azonban újabb újabb babézia fajták jelentek meg; olyanok, amelyek eddig csak Dél-Európában fordultak elő. Sajnos úgy tűnik, hogy az eddig ismert gyógykészítmények ezekre nem hatnak, mert a vérszívók rezisztensebbek, ellenállóbbak lettek

– hangsúlyozta Dr. Szinesi András.

Kiemelte a szintén potenciális Lyme-kórt is, bár ennek kapcsán elmondta, hogy a praxisában tapasztaltak alapján sokkal több gazdát fertőz meg, mint a házikedvenceiket. Az állatorvos szerint a kullancsok faji összetétele is változik, rengeteg újabb típus jelent meg hazánkban is, amelyek jóval rezisztensebbek a meglévő hatóanyagokra, és nehezebb is védekezni ellenük.

A leginkább elterjedt nézet szerint a kullancsok leginkább az erdőben vannak, de ez téves gondolkodás. Ezek az élősködők a városi környezetben is megtelepedtek, ezért a parkokban és a kertekben is találkozhatunk velük. Egy-egy séta vagy kirándulás alkalmával elegendő, ha kutyánk kis időre megpihen a fűben, de a kullancsok mozgás közben is könnyedén átmászhatnak rá. A vérszívó tehát bárhol ott lehet; a fűben várja az áldozatát, amire a páratartalomtól függően magasabbra vagy alacsonyabbra mászik. Ezért is van, hogy nyáron a 35-38 fokos hőmérséklethez már nem nehezen tud alkalmazkodni

– emelte ki a szakember, aki szerint a sokat reklámozott, csepp formájában kapható termékekre az elmúlt hat-hét évben rezisztensek lettek a kullancsok, ezért tanácsa szerint érdemesebb kikérni az állatorvos tanácsát a helyi viszonyok tekintetében, ebben a kérdésben.

Szólt a haszonállatok betegségeiről, ami veszélyeztetheti egy adott ország élelmiszer előállítását és élőállat exportját, ráadásul jelentős gazdasági károkkal járhat. Többek között a következő kóros állapotokat említette példaként:

• afrikai sertéspestis
• kéknyelv betegség
• madárinfluenza
• bőrcsomósodás kór.

Dr. Szinesi András a felelős állattartás kapcsán még kiemelte a most következő, nyári időszakhoz kapcsolódó eseteket is. Figyelmeztetett, hogy a kutyát vagy a macskát soha ne hagyjuk a tűző napon az autóban vagy a nyaralás alkalmával a lakókocsiban, mobilházban, ugyanis ezek az állatok nem képesek izzadni. Hőguta esetén a gyors állatorvosi segítség az egyetlen lehetőség a házikedvenc megmentésére, de még ekkor sem lehet kizárni a maradandó idegrendszeri károsodás vagy az elhullás esélyét.