Így mozgatják most a pénzüket a világ csúcsmilliárdosai: bárki kaszálhat a taktikájukkal 2026-ban?

Miközben a világgazdaságot továbbra is geopolitikai feszültségek, makacs inflációs gócok és egyenetlen növekedés jellemzi, a világ leggazdagabb befektetői nem a kivárás stratégiáját választják. Épp ellenkezőleg: a milliárdosok 2026-ra vonatkozóan összességében magabiztosak, és portfólióikban továbbra is hangsúlyos szerepet szánnak a növekedési és alternatív eszközosztályoknak.

Ezt mutatja az UBS 2025-ös Billionaire Survey felmérése is, amely azt térképezi fel, hogy a milliárdosok mely eszközökben növelnék, tartanák fenn vagy csökkentenék kitettségüket a következő évben.

A magántőke továbbra is a növekedési stratégia gerince

A felmérés egyik legszembetűnőbb üzenete, hogy a magánpiacok - különösen a private equity - továbbra is kulcsszerepet játszanak a szupergazdagok vagyonkezelésében. A válaszadók közel fele (49 százalék) tervezi növelni a közvetlen magántőke-befektetések arányát, miközben további 37 százalék a private equity alapokon, illetve alapok alapjain keresztül bővítené jelenlétét.

Ez arra utal, hogy a milliárdosok hosszú távon is bíznak a tőzsdén kívüli vállalatok értékteremtő képességében. A private equity lehetőséget ad aktív tulajdonosi szerepre, stratégiai irányításra, valamint arra, hogy a befektetők kevésbé legyenek kitéve a nyilvános piacok rövid távú hangulatingadozásainak.

A private debt szintén egyre hangsúlyosabb elem a portfóliókban: a milliárdosok egyharmada (33 százalék) növelné kitettségét ezen a területen. A magasabb kamatszintek és a banki hitelezés szigorodása vonzó hozamlehetőségeket teremt a nem banki finanszírozásban, miközben a befektetők strukturáltabb, fedezett ügyletekhez juthatnak.

Ez a trend jól illeszkedik ahhoz a globális folyamathoz, amelyben az alternatív hitelezési formák egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalatfinanszírozásban.

Részvények és hedge fundok: kitart a kockázatvállalási hajlandóság

A nyilvános részvénypiacok továbbra is központi szerepet töltenek be a milliárdosok vagyonkezelésében. A fejlett piaci részvények esetében 43 százalék tervez növelést, míg 50 százalék változatlan kitettséggel számol. A csökkentést tervezők aránya mindössze 7 százalék.

Még ennél is beszédesebb a feltörekvő piacok megítélése: itt 42 százalék növelné befektetéseit, 56 százalék pedig szinten tartaná azokat, miközben csupán 2 százalék csökkentést tervez. Ez egyértelműen hosszú távú növekedési optimizmusra utal a fejlődő gazdaságok irányában.

A hedge fundok szintén profitálnak a „risk-on” környezetből: a milliárdosok 43 százaléka növelné itt a kitettségét. A rugalmas stratégiák, az abszolút hozamcélok és a volatilis vagy oldalazó piacokon való alkalmazkodóképesség továbbra is vonzóvá teszik ezeket az alapokat.

Defenzív eszközök: inkább stabilitás, mint átrendeződés

Az olyan klasszikusabb, defenzív eszközosztályoknál, mint az infrastruktúra, az ingatlan vagy az arany, jóval kisebb elmozdulások láthatók. Az infrastruktúra esetében például a válaszadók 60 százaléka változatlan kitettséget tervez, míg mindössze 5 százalék csökkentést. Hasonló a helyzet az ingatlanpiacon és a nemesfémeknél is.

A kötvénypiacokon – mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon – a többség szintén a kivárás stratégiáját választja, ami arra utal, hogy a milliárdosok már beárazottnak tekintik a kamatkörnyezet változásait.

Készpénz, árupiacok, műkincsek: mérsékelt érdeklődés

Érdekesség, hogy a készpénzállomány növelését mindössze a válaszadók 19 százaléka tervezi, miközben 64 százalék változatlan szinttel számol. Ez azt jelzi, hogy a milliárdosok nem számítanak olyan mértékű piaci sokkra, amely indokolná a likviditás érdemi felhalmozását.

Az árupiacok, valamint a műtárgyak és régiségek iránt a legvisszafogottabb az érdeklődés: ezeknél az eszközosztályoknál a növelést tervezők aránya alacsony, és inkább a meglévő pozíciók fenntartása dominál.

Az UBS felmérésének tanulsága egyértelmű: a milliárdosok 2026-ra készülve nem menekülnek a kockázat elől, hanem tudatosan, diverzifikáltan építkeznek. A magánpiacok, a részvények és az alternatív befektetések továbbra is a vagyonkezelési stratégiák középpontjában állnak, miközben a defenzív eszközök stabilizáló szerepet töltenek be.

Ez a megközelítés jól tükrözi azt a hosszú távú szemléletet, amely a világ leggazdagabb befektetőit jellemzi: nem rövid távú félelmekre, hanem strukturális trendekre és tartós hozamlehetőségekre építenek.

Ezt várják az elemzők 2026-tól

A 2026-os befektetési kilátásokat továbbra is a mesterséges intelligenciához kapcsolódó növekedési történetek, a geopolitikai kockázatok és a választásokhoz kötődő piaci árazások határozhatják meg – vélik a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők. Az elemzők szerint a politikai és monetáris jelzésekre elsőként a devizapiac és az állampapírpiac reagálhat, miközben a részvénypiacokon az amerikai és a régiós eszközök, valamint a nemesfémek is fontos szerephez juthatnak.

Nagy Viktor, a Portfolio elemzője szerint 2026-ban is a mesterséges intelligencia maradhat a piac egyik fő hajtóereje. Az AI-hoz köthető beruházások elsősorban a nagy technológiai vállalatok számára lehetnek kedvezők, de az elemző szerint egy esetleges orosz–ukrán tűzszünet is érdemi piaci reakciókat válthat ki. Tartós béke esetén a közép-kelet-európai részvénypiacok, valamint az ukrajnai újjáépítésben érintett vállalatok részvényei is felértékelődhetnek, miközben a várható amerikai kamatcsökkentések és a gyengülő dollár a nemesfémeknek kedvezhetnek.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, hogy a fejlett piacokon az AI-beruházások nemcsak a technológiai szektorban, hanem az egész kapcsolódó ökoszisztémában – az energiaellátástól az ipari beszállítókig – támogathatják a növekedést. A fejlődő piacok közül továbbra is vonzónak tartja a közép-kelet-európai régiót, valamint Brazíliát, Indiát, Kínát és Tajvant, különösen akkor, ha a monetáris politika támogató marad és a dollár gyengülése folytatódik.

Vályi Bence, a Gránit Alapkezelő junior portfóliómenedzsere szerint 2026-ban sem várható nyugodt piaci környezet. A geopolitikai feszültségek fennmaradhatnak, miközben az Egyesült Államokban politikai változások és kamatcsökkentések is formálhatják a piacokat. Ugyanakkor úgy véli, hogy az amerikai részvénypiac tovább emelkedhet, és a gazdaságélénkítő lépések már nemcsak az AI-hoz köthető cégeknek, hanem egy szélesebb vállalati körnek is kedvezhetnek. Az európai és régiós piacok alacsonyabb értékeltsége szintén vonzó belépési pontot jelenthet.

A magyar piac szempontjából a 2026-os országgyűlési választás hatása már részben megjelent az árazásokban – mondta Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. A forint erősödésében és a kötvénypiac mozgásaiban is tükröződik, hogy a piacok reális forgatókönyvként kezelik a politikai változást. A választások után szerinte kockázati prémium árazódhat ki, és az MNB újra kamatcsökkentési ciklust indíthat, ami támogathatja a magyar állampapírok teljesítményét.

A szakértők egyetértenek abban, hogy egy tartós orosz–ukrán békemegállapodás új lendületet adhatna a régiós piacoknak, de ennek mértéke a megállapodás részleteitől függ. A kockázati felárak csökkenése, az energiaárak mérséklődése és az intézményi tőke visszatérése mind pozitív irányba hathat, ugyanakkor egy törékeny tűzszünet önmagában nem indítana el széles körű ralit. Tartós felértékelődéshez a geopolitikai kockázatok érdemi csökkenésére lenne szükség.