5+1 pont, amit tudnod kell, ha végrendelkezni szeretnél

Egyre többen tervezik meg az öröklésüket Magyarországon, legalábbis erre utal, hogy évről évre nő a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY) bejegyzett végintézkedések száma. A legtöbb végrendelkezőt a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy jogszabályi követelményeknek megfelelő módon elkészített végrendelettel elkerülhető, hogy az örökösök évekig pereskedjenek a jussukon, és végül szétessen a család.

Sokan készíttetik a végrendeletüket jogász segítségével, de a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon készített és a fiók mélyén lapuló végrendelet. Ezekkel többnyire az a gond, hogy elvesznek vagy sosem kerülnek elő, illetve sok közöttük a hibás dokumentum. Holott a végrendeletnek nagyon szigorú, törvényben meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen.

Ha a végrendelet hibás, sok esetben megtámadják azt a végrendeletből kihagyott, vagy annak tartalmával elégedetlen örökösök.

Érvényes végrendeletet többféle módon is lehet készíteni, akár sajátkezűleg is, de sokkal célszerűbb szakértő, azaz közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni ebben a nagy körültekintést igénylő ügyben. 5+1 pontban gyűjtöttük össze, mi az, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni.

1. Írjuk össze vagyonunkat, miről akarunk rendelkezni, és gondoljuk át, kinek mit szeretnénk juttatni halálunk után. Ha valamit kihagyunk (még ráutalás szintjén sem szerepel), akkor azt a törvényes öröklési rend szerint fogják átadni. Érdemes lehet az örökösökkel is megbeszélni, akár csak azért is, mert lehet, hogy ők inkább mást kérnének, mint amit mi szánunk nekik.

2. Mivel a végrendeletnek nagyon szigorú, törvényben meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen, érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni. A közjegyzőnél készített végrendelkezésnek több előnye is van a házilag gyártott papírral szemben: egyrészt nem veszhet el és nem semmisíthető meg, mert a ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, másrészt kiküszöbölhetők azok a tartalmi és formai hiányosságok, amelyek alapján a bíróságon az arra jogosult személyek közül bárki megtámadhatja.

3. Ha mégis úgy döntünk, hogy magunk írjuk, ügyeljünk rá, hogy elejétől a végéig kézzel írjuk és írjuk alá. Ezzel hitelesítjük és biztosítjuk, valóban általunk készített, a mi akartunknak megfelelő dokumentumról van szó. Az is fontos, hogy feltüntessük a végrendelet készítésének idejét, és ha több különálló lapból áll, feltétlenül lássuk el folyamatos sorszámozással a lapokat.

4. Ha géppel írjuk vagy mással íratjuk a végrendeletet, gondoskodjunk két tanúról. Ebben az esetben alaki szempontból akkor érvényes a végrendelet, ha két tanú együttes jelenlétében a végrendelkező aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják. Ügyeljünk a tanúk megválasztására, hiszen például érvénytelen az a juttatás, amit a tanúnak (vagy a tanú hozzátartozójának) rendel a végrendelkező, kivéve, ha ezt a részt saját kezűleg írja és aláírja. A tanú részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt. A géppel írt végrendelet minden lapját írják alá a tanúk és mi is. A végrendelet érvényességének azonban nem feltétele, hogy a tanúk a végrendelet tartalmát ismerjék.

5. A végrendelettel kapcsolatos leggyakoribb tévhit a szóbeli végrendelkezés általános lehetősége, például, ha a családtagok tanúsítják az örökhagyó szóban elmondott ígéreteit, vagy arról hangfelvétel készül, az elegendő az örökléshez és nem kell írásos végrendelet. Pedig ez nem így van, szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét egyáltalán nem teszi lehetővé (például szívroham vagy autóbaleset).

5+1. Érdemes közjegyzőnél letétbe helyezni a végrendeletet annak is, aki nem közjegyzőnél készíttette el azt. A közjegyző ugyanis a letétbe helyezést követő 72 órán belül a végrendelet letételének tényét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a végrendelet a hagyatéki eljárás során biztosan előkerül, nem veszik el az asztalfiók mélyén vagy a többi irat között.

Az öröklés tervezése fontos és szakértő bevonását igénylő kérdés. Számos olyan kérdés merülhet fel ugyanis, amely a különböző jogintézmények kombinálásával oldható csak meg (például végrendelet és mellette lemondás az öröklésről), a jogi útvesztőben való kiigazodás legjobb módja pedig a közjegyző segítsége, mivel Magyarországon a hagyatéki eljárást bizonyos eljárási cselekmények kivételével a közjegyző folytatja le, ezért ők a téma szakértői. A közjegyzővel folytatott részletes megbeszélés kiküszöbölhet számos tévedést, s ezzel megkímélhetjük az örökösöket a költséges és hosszadalmas pereskedéstől.