A magyar vidék szupernövénye: megterem bárhol, mégis őrült sok pénzt fizetünk érte

Hagyományosan a torma szedése ilyenkor októberben kezdődik el, de a fagyálló gyökereket fagymentes napokon a kertben akár egész télen át szabadon szedhetjük. Kiásáskor mindig a vastag gyökereket használjuk fel, a vékony mellékgyökereket újra elültetve tovább szaporíthatjuk. A kiszemelt részt ásóvillával fordítsuk ki a földből, a leveleket szakítsuk le, a rátapadt földet kefével dörzsöljük le. Majd a megtisztított gyökeret – ha nagyobb mennyiség van – tároljuk a pincében, ládában is lehet, enyhén nedves homokba rétegezve, ugyanis érdemes mindig, ha tehetjük, frissen elkészíteni.

Legtöbb ipari torma a Hajdúságban terem

A tormát már a 12. századtól termesztik. Szent Hildegard is említést tesz botanikus írásaiban a csípős gyökérről, mint értékes gyógy- és fűszernövényről. De sokan azt sem tudják, hogy a magyarországi tormatermesztés milyen nagy múltra tekint vissza. Másrészt arról is keveset hallani, hogy a torma a zöldségágazaton belül – hiába annyira igénytelen – a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. A fő hazai termőkörzet pedig a Hajdúságban található, a termesztés 90 százalékban ide, ezen belül is 13 település (Létavértes és környéke) körzetére koncentrálódik – mesélte az Agrárszektornak Hunyadi István.

Ez a régió olyannyira meghatározó a termesztésben, hogy az itt termelt gyökér "hajdúsági torma" néven oltalom alatt álló eredetmegjelölést is kapott 2009 őszén. A teljes országos termőterület 1450 hektár körül van, ebből 1400 hektár található az említett termőkörzetben.

A hazai adatok szerint ipari mennyiségben csak Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik a tormát. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonnát gyűjtenek be, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát értékesítik belföldön, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként szállítunk a nyugat-európai országokba. A tormatermesztés éves kézimunkaigénye hektáronként pedig 120-150 munkanap.

Hunyadi Istvántól azt is megtudta az Agrárszektor, hogy a hazai tormafogyasztás leginkább a húsvét ünnepéhez köthető, és szinte csak ekkor eszik a magyarok, pedig élettani hatásai miatt a rendszeresebb felhasználása is ajánlott. Hiszen tele van vitaminokkal és hasznos tápanyagokkal. Ma a tormát a legtöbben feldolgozott formában vásárolják, mert az erős, irritáló illóanyagok miatt az otthoni elkészítése kevésbé népszerű.

A nyers torma ára 2000 forint körül mozog, túlnyomó részt magyar áruval találkozhatnak a vevők a hazai piacokon és zöldség-gyümölcs boltokban,

az áruházláncoknál azonban nem túl gyakori a nyers formában történő forgalmazása.

Nem olcsó manapság a sima kisüveges torma

A szupermarketek polcain megannyi ipari tételben gyártott kisüveges reszelt torma kapható, ecetes -sós, vagy majonézes változatban (általában vízzel, ételecettel, cukorral, napraforgó étolajjal, módosított keményítővel, tejfehérjével, sóval és tartósítószerekkel felturbózva). Egy kis üveg (180g) reszelt torma 450-600 forintba kerül, aminek azonban csak 45%-55%-a igazi torma. Bio változatban, tartósítószer-mentesen is kapható, már 1 500 Ft / 220g áron beszerezhető.

Különlegességként érdemes megemlíteni, hogy itthon is lehet kapni az úgynevezett „Bécsi tormát”, aminek 95%-a valódi nyers torma. Leírása szerint csípős, édes-savanykás íze van, kiválóan illik a sült kolbászokhoz, a sonkákhoz, de a bécsi klasszikus füstölt halakhoz is. Boros árért kínálják: 1.750 Ft / 100 g-ért. Ezért is propagáljuk: érdemes otthon is kísérletezni vele!

Tényleg megterem szinte minden kertben

A tormáról köztudott, hogy termesztése egyszerű, kiirtani viszont nehéz feladat, ezért érdemes megfontolni, hogy a kertben hova ültessük. Igénytelen növény, egy félárnyékos helyen, a kert hátsó részében, vagy akár egy árokparton elterebélyesedik. Ha kötött a talaj, érdemes ültetéskor kicsit tőzeggel vagy homokkal lazítani. Ilyenkor jobban fejlődik, és könnyebb kiszedni a földből.

A 10-15 centiméteres gyökérdarabokat tavasszal vagy ősszel ültessük el mintegy 20-30 cm-es távolságra. Ne ültessük túl mélyre! Kiásáskor a vékony, fel nem használt mellékgyökereket újra elültethetjük

– tanácsolják a szakemberek.

Ezt tudja a magyarok gyömbére

A tormát eleink gyógynövényként hozták Belső-Ázsiából, ahol mai napig az életerő jelképeként tekintenek rá. Sokoldalú gyógyhatása miatt ideje, hogy visszanyerje jelentőségét a magyar házipatikákban is. Fő hatóanyaga a mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok, de fellelhető benne C-vitamin és kálium is. Antibakteriális hatását a benne található glikozidoknak köszönheti, a mustárolaj viszont fokozza a nyálkahártyák vérellátását, a kálium pedig serkenti a veseműködést. A reszelt tormát vese- és húgyúti fertőzések, valamint bronchitis esetén is ajánlják, és a felső légutak hurutja esetén a torma és méz keveréke kiváló gyógyír lehet.

A népi gyógyászatban a frissen reszelt tormát pakolásként is hatásosan alkalmazzák. A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat is, remek gyógyír az őszi-téli megfázásos időszakban.

Reszelés, csak szemüvegben!

Aki már reszelt valódi tormát, az tudja, hogy feldolgozás előtt legalább egy órára ajánlatos vízbe áztatni. Reszelni úgy a legkönnyebb, ha valamilyen konyhai elektromos aprítógépet állítunk csatasorba, mivel a torma erejét adó mustárolaj biztosan megríkatja azt, aki magára vállalja ezt a kínos feladatot. Ennek elkerülésére számtalan népi praktika létezik, a legjobb megoldást talán a síszemüveg vagy a búvárszemüveg.

Erejét szabályozhatjuk úgy is, ha nem a fogyasztás napján reszeljük le, hanem egy-két nappal korábban, aztán félretesszük. Szintén veszít az erejéből a torma, ha reszelés után nem fedjük be, hanem hagyjuk szellőzni. Alkohollal, ecet- vagy citromsav hozzáadásával is csökkenthető a szuperereje, illetve az édesített tormák is lágyabbá válnak.

A klasszikusnak számító tejszínes torma mellett érdemes lehet még majonézzel, tejföllel, almával vagy céklával keverni – ízvilágában harmonikusabb lesz. Az édesítéshez lehet mézet is adni hozzá, talán ez a torma egyik legjobb partnere!

Így fogyaszd a tormát!

A magyar vidéken a főtt sertés- és marhahúsok, bizonyos halételek szinte elképzelhetetlenek torma nélkül, sőt a rendezvények hidegtálainál is rendszeresen megtaláljuk a tormakészítményeket. Gondoljunk csak a tejszínes tormával töltött sonkatekercsre, évtizedeken át nem készült itthon enélkül svédasztal. Használhatjuk még kolbászokhoz, főtt sertés- és marhahúsokhoz, savanyúságok tartósításánál is. Fiatal levele salátába is kitűnő.

Zalában nincs se vasárnap, se ünnepi ebéd, se lagzi vagy keresztelő mártások nélkül. Második fogásként, húsleves után, a főtt hús és az egészben kihalászott répák társaságában szintén gyakorta előkerült a mártások, közöttük is előkelő helyen szerepel a tormamártás is. Persze jóval gyakrabban készül paradicsomos, fokhagymás vagy akár zsemlemártás az ünnepi asztalra, de a nagyanyám a főtt disznóhúshoz mindig tormamártást csinált. A húslevesbe mindig tett a zöldségek közé krumplit is, mert mi gyerekek a mártásokhoz ezt szerettük. Tényleg, ettetek már tormamártást főtt hússal és krumplival? Próbáljátok ki!

Íme, az eredeti göcseji tormamártás receptje

Hozzávalók:

• 3ek zsiradék (olaj vagy vaj)
• 3ek liszt
• 1/2 bögre tej
• 1-2 merőkanál húsleves alaplé
• Kis pohár tejföl
• késhegynyi cukor
• 3-4 evőkanál finomra reszelt torma
• fél citrom vagy kiskanál ecet

Az első jó tanács! Mielőtt nekiállunk a főzésnek a frissen reszelt tormát érdemes betenni a sütőbe vagy a mikróba, és pár percig sütni, így veszít kicsit az erejéből.

Készítsünk világos rántást: forrósítsuk fel a vajat/olajat egy kisebb lábosban, adjuk hozzá a lisztet, pirítsuk 20 másodpercig, majd tegyük bele az átsütött frissen reszelt tormát. Majd adjuk hozzá a húsleves-alaplét és a tejfölt, majd a tejet. Forraljuk 3 percig, aztán tegyük bele a citrom levét / vagy az ecetet is. Húslevesben főtt zöldségekkel, disznóhússal, vízben főtt burgonyával, de akár brokkolival tálalva is mennyei fogás.