Brutálisan megdrágul az utazás 2026-ban:új szigorítások és díjak élesednek, rengeteg magyar is fizethet

A tömegturizmus évek óta egyre nagyobb terhet ró a világ legnépszerűbb úti céljaira, és a helyi lakosság tiltakozásai mára olyan erőssé váltak, hogy sorra jelennek meg a szigorú szabályozások. A következő években a turistáknak magasabb költségekkel, új díjakkal, korlátozásokkal és drágább szállásokkal kell számolniuk, mert a városok egyre határozottabban lépnek fel az overtourism ellen. A cél a fenntarthatóság és a helyiek életminőségének védelme, de az árát a látogatók fizetik meg.

A „Tourist go home” feliratok Barcelonától Santoriniig mindennapossá váltak. A helyiek szerint a tömegturizmus tönkreteszi a városi életet, felveri az ingatlanárakat, kiszorítja a lakosságot, és olyan zsúfoltságot okoz, amely már a mindennapi életet is ellehetetleníti.

A tiltakozások hatására az utóbbi években több város is olyan döntéseket hozott, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Velence a főszezoni napokra kötelezővé tette a belépődíjat, és a rendszer már nem kísérleti jelleggel működik, hanem állandó eleme lett a város turizmuspolitikájának.

Amszterdam tovább emelte a szállásadót, és a belvárosban már gyakorlatilag lehetetlen új rövid távú lakáskiadási engedélyt szerezni. Barcelona 2026-ban új, kerületenként eltérő turisztikai adót vezetett be, amely a legzsúfoltabb városrészekben a legmagasabb, és a városvezetés a lakhatási válság miatt további szigorításokat is kilátásba helyezett.

Görögország több szigetén napi látogatói limitet vezettek be, és Santorini 2026-tól előzetes időpontfoglaláshoz köti a kikötést a nagyobb hajók számára. Róma a turistabuszok belvárosi behajtását szigorította, és 2026-tól a történelmi központba csak külön engedéllyel lehet behajtani. Prága tovább szigorította az éjszakai szabályokat, és a belváros több utcájában időszakos kijárási korlátozást vezetett be a szervezett buliturizmus visszaszorítására.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar kedvenc helye válik fizetőssé: ennyibe fog kerülni hamarosan a belépés

Az 1762-ben elkészült késő barokk remekmű, amely Oceanust, a vizek istenét ábrázolja.

Pusztul a kerület

A tiltakozások mögött ugyanazok a problémák húzódnak meg: a túlterhelt területek gyorsabban pusztulnak, a víz- és energiafogyasztás megugrik, a zsúfoltság és a zaj pedig rontja a helyiek életminőségét. A rövid távú lakáskiadás felveri az ingatlanárakat, kiszorítva a helyieket, és a városrészek funkciói átalakulnak: a kisboltok és szolgáltatók helyét szuvenírboltok és gyorséttermek veszik át. A jelenség Budapesten is érzékelhető, ahol 2024-ben befagyasztották az új Airbnb-engedélyek kiadását, és 2026-ban már a kerületek is saját korlátozásokat vezettek be.

A fenntarthatósági intézkedések többsége közvetlenül vagy közvetve drágítja az utazást. A városi belépődíjak és turistadíjak azonnal megjelennek a költségekben, a rövid távú lakáskiadás korlátozása csökkenti az olcsó szállások számát, ami felhajtja a hotelárakat, a környezetbarát közlekedés pedig sok helyen drágább, mint a fapados repülés. A főszezon korlátozása miatt a csúcsidőszakban még magasabb árak várhatók, és a fenntarthatósági beruházások költségeit végső soron a turisták fizetik meg.

A 2026-os szabályozások alapján a jövő utazása kevésbé spontán, jóval drágább és sokkal inkább előre tervezést igénylő tevékenység lesz. A városok célja, hogy a turizmus ne rombolja tovább a helyi életminőséget, és ne terhelje túl az infrastruktúrát, a turistáknak pedig ehhez alkalmazkodniuk kell: több tervezéssel, magasabb költségvetéssel és nagyobb tudatossággal.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.