116 szó az ország nyugati feléből, amit máshol nem értenek: te hányat ismersz?

A tájszó a nyelv olyan szava, amely nem található meg az írott és beszélt köznyelvben, csak egy vagy több nyelvjárásban, így fő jellemzője a területi kötöttsége. A nyugat-dunántúli, korábban nyugatinak nevezett nyelvjárás legszínesebb alcsoportjai az őrségi, hetési, göcseji, Mura vidéki, illetve a szigethelyzetű felsőőri.

A korábban nyugatinak nevezett, ma nyugat-dunántúli nyelvjárás néhány sajátossága:

• Kiejtésében az erős fokú az l-ezés, vagyis az a jelenség, amikor "ly=ely" helyett „l”-et ejtenek (például milyen >> millän), gólya >> góla
• A köznyelvi (írott) „l” szó végén, illetve hosszú magánhangzó után gyakran kiesik (például körülbelül >> körü(l)bälü, szállni >> szányi).
• A köznyelvi „ú”, „ű”, „í” helyett elég általánosan rövid „u”, „ü”, „i” hangzik, (pl.: tűz >> tüz, víz >> viz, hűtő >>hüttö).
• Magánhangzók között gyakran kettős mássalhangzó áll: tanittani, esső. A mássalhangzó a szó végén is megkettőződhet, ha a szóvégi szótag köznyelvi hosszú magánhangzót tartalmaz: tanít >> tanitt.
• Általános még a palatalizáció, vagyis a kemény hangokat lágyan ejtik (írni >> irnyi, kalapja >> kalaptya, jön >> gyün, ahol a „gy” kissé „dzs”-be hajló, Burgenlandban a „gy” egészen „dzs”-vé válik (például gyerek >> dzsärëk); a "ty" "cs"-vé válik (pl. atya >> acsa). Nagyon jellemző rá a zárt ë hang.
• Szókincs: Igen helyett gyakran a németből eredő ja szót használják. Jellemző a "semmittelen" értéktelen, sivár értelemben, a "faragó" a (ceruza) hegyező helyett. "Cellux" helyett a "tixó", "elszakít" helyett az "elszab" szavakat használják.
• Kifejezések: nem becsukja az ajtót, hanem "beteszi az ajtót"
• tűzhöz-tüszho
• A v hang a köznyelvtől eltérően hasonul
• Szótagzáró/szóvégi l kiesik és rövid marad az előtte lévő mássalhangzó: tanulta-tanuta, elteszem-eteszem reggel-regge, buszról-buszro/buszru
• húsvét-huzsvét, gyorsvonat-gyorzsvonat, Vasvár-Vazsvár

A magán- és mássalhangzók hosszának elmozdulása is jellemző ezen a vidéken, például a "Takarittónő okossan kitörüli a hüttőt, de nem a fehérret, hanem a pirossat." Idősek használják még az úgynevezett diftongust is, amikor "jól" helyett "juól"-t vagy "szép" helyett "sziép"-et mondanak.

És hogy mely szavak és kifejezések érthetetlenek azoknak, akik az ország más vidékéről ékeznek ide? Íme egy lista ízelítőül:

1. Ágyruha = ágynemű
2. Baca = ostoba, hülye
3. Banga = hülye, ostoba
4. Barac = barack
5. Báttya = nagybácsi
6. Bejár = beáll (autóval)
7. Benn = benne
8. Betesz = becsuk (ajtót)
9. Bólint / bólogat = szunyókál
10. Bolondján van = rossz a hangulata
11. Bosztohó = durva
12. Büdösmargit = poloska
13. Csekmet = bozótos, rendetlen
14. Csepőtés = bozótos
15. Csingál = lóg (korlátról)
16. Csingavas = bicikli támasztó vas
17. Csiszál = dörzsölve simogat
18. Csösszen = súrlódik valaminek a felületén
19. Döglik = lustálkodik
20. Döher = kövér
21. Döndörej = kövér
22. Egyes gyerek = egyke
23. Egyszerre = rögtön, azonnal
24. Elmehetsz vele = meg fogod bánni
25. Épül = építkezik
26. Észér = pénzsóvár, kapzsi
27. Faragó = hegyező
28. Fekvőbirtok = lusta
29. Felbont (ágyat) = megágyaz
30. Férfigyerek = fiú
31. Fókodik = szárad, de még nedves (ruha)
32. Fosztorgat = szorongat, ruhájától megfoszt
33. Fönek = felfelé
34. Fölfújhatod = meg fogod bánni
35. Gabna = gabona
36. Gaborgyás = rossz a hangulata
37. Gavics = kavics
38. Gebula = betegség, megfázás
39. Geggyül vkit = gondoskodik vkiről (főleg gyerekről)
40. Görög = ivarzik (főleg disznó)
41. Grábla = gereblye
42. Granatér = krumplistészta
43. Gyoha = pocak
44. Gyömbül = begyömöszöl
45. Győtény = szulák, hasonló gyomnövény
46. Hángedli = előke (kisgyereken evés közben)
47. Hébér = lopó(tök)
48. Hömbölödik = legurul
49. Iperedik = felnő
50. Ízvíz eszű = buta
51. Kágyilló = meztelen csiga (van, ahol kágyula vagy gágyu)
52. Kakashinta = mérleghinta
53. Kehe = betegség, megfázás
54. Keta = nyomi
55. Kicsinyesként = apránként, fokozatosan
56. Kifütt = felfűt (házat)
57. Kiimporít = kizavar, kiparancsol
58. Kiszab = kitép
59. Köped = hámlik
60. Köpeszt = hámlaszt
61. Köszönt neki = köszön neki
62. Kukorékol = korán ébren van
63. Kulló = négykerekű háztartási szekér
64. Kutymorog = emésztő hangot ad ki
65. Külömbgyebb = különb
66. Lánygyerek = lány
67. Leginnye = barátja, fiúja
68. Lenek = lefelé
69. Leppül = legyez, integet, mutogat (főleg függőlegesen)
70. Majorság = baromfi
71. Majrévas = kapaszkodó (autóban)
72. Málna = szörp
73. Maradatlan = izgő-mozgó
74. Megcsiccsen = megsavanyodik (bor)
75. Megfejbekül = fejbe vág
76. Meggyalogol = kiengesztel, bocsánatot kér
77. Meg van mekkenve = elbambult
78. Mindenegyi = mindegyik
79. Napos napja = pontos évfordulója, ünnepe
80. Ne légy fa = ne légy érzéketlen
81. Nem érte benn az írás = évvesztes
82. Nődögél = lassan nő
83. Nyénnye = nagynéni
84. Ökörborgyu = nagyon hülye
85. Ölömbül = tombol, ordítozik
86. Öregje = vminek a nagyobb példányai (pl. krumpli)
87. Palánt = palánta
88. Palántol = palántát ültet
89. Passog = pislog
90. Pazul = pazarol
91. Pekedli = ételtartó
92. Pelyvakutyó = szénáskamra, pajta
93. Pencizik = lefekszik
94. Pisztergál = piszkál
95. Porozinkó = császármorzsa
96. Préshurka = disznósajt
97. Prezbors = disznósajt
98. Rajt = rajta
99. Rempül = szid
100. Srácca = barátja, fiúja
101. Szárogat = szárít
102. Szárogató = szárító
103. Szegényem = szegénykém
104. Szétposszan = kipukkan, szétfröccsen
105. Tartatlan = nem kitartó
106. Telázsi, stelázsi = polc (spájzban, konyhában)
107. Tele van a valoga = nagyon részeg
108. Tergyeget = legyez, integet, mutogat (főleg vízszintesen)
109. Tészta = sütemény
110. Tixó = cellux
111. Topa = nyomi
112. Vicsorog = vigyorog
113. Villanyáram = villany, áram
114. Vindő = zsíros bödön
115. Viribül = későn ébren van
116. Zsindő, sindő = cserép, zsindely