Tömegek nyúlták le az adófizetők pénzét ezen a helyen legálisan: már sose látja viszont az állam

Az adatokat a BZ nevű berlini lap hozta nyilvánosságra a tartományi szenátus válaszára hivatkozva, amelyet Martin Pätzold CDU-s képviselő megkeresésére adtak. A visszakövetelések több mint kétmillió egyedi esetből adódnak össze. Az igények oka jellemzően az, hogy az érintettek rászorultsága időközben megszűnt vagy megváltozott.

A munkaügyi központ szóvivője a lapnak elmondta, hogy Berlin az egyik legtöbb ellátottal rendelkező tartomány, így természetszerűleg itt keletkezik a legtöbb visszakövetelés is. A kintlévőségeket következetesen próbálják behajtani. Folyósítás alatt álló ellátás esetén a visszafizetendő összeget levonják a havi járandóságból, amelyet a tartozás törlesztése érdekében akár 30 százalékkal is csökkenthetnek.

Micha Klapp SPD-s szociális államtitkár a válaszában ugyanakkor elismerte, hogy a követelések egy része csak részben vagy egyáltalán nem hajtható be.

EZ IS ÉRDEKELHET

Örökre álom maradhat itthon az alapjövedelem? Megszólalt a szakértő, ezzel járna együtt a reform

Az alapjövedelem gondolata elsőre utópisztikusnak tűnhet, mégis egyre több országban merül fel komoly lehetőségként.

Ez elsősorban az adósok bizonytalan anyagi és személyes helyzetéből fakad. A kérdést benyújtó Pätzold határozottabb politikai fellépést sürgetett az összegek visszaszerzése érdekében. "Igazságossági szempontból a nyitott követeléseket be kell hajtani.

Szociális szempontból elfogadhatatlan, hogy több mint 600 millió eurós kintlévőség áll fenn, hiszen ez végső soron adófizetői pénz, ami máshonnan hiányzik" - fogalmazott a CDU-s politikus. A szövetségi kormány egyébként az álláskeresési támogatás átfogó reformján dolgozik. Az új, szigorúbb feltételrendszert bevezető alaptámogatási törvény lépcsőzetesen, 2026. július 1-jétől lép hatályba.