Azért ez kemény: a közösségi média függőség nem játék, vedd észre az intő jeleket

Észre sem vesszük, milyen negatív hatással van ránk a közösségi médiahasználat nap mint nap - mondja Murányi Edina, gyermek és felnőtt kríziskezelő tréner, ESP pszichológus, oktató. Edinához sokan fordulnak pszichés, sőt, testi panaszokkal is, hiszen krízishelyzet nem csak az életet fenyegető helyzet lehet.

A testképünket, az önbizalmunkat és a világba vetett bizalmunkat is kikezdi a közösségi média használata. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezek a rossz érzések kihatnak az idegrendszerünkre is. A szorongás sokszor alváshiányt vált ki, ami gyengíti az immunrendszer működését, így akár betegségek is kialakulhatnak általa

- mondja a szakember.

Megfelelési kényszert hoz a közösségi média

De mi a legnagyobb probléma a Facebook, az Instagram, a TikTok és a hasonló alkalmazások használatával? A folyamatos információáradat gyakran nem a valóságot mutatja be, a megfelelési kényszer pedig állandósuló szorongást generál bennünk.

A pszichés testképzavarunk kivetül a fizikai testünkre is. Széteffektelt, szinte futurisztikus képeket nézegetünk másokról, ahol mindenkinek hibátlan a bőre és olyan tökéletes az alakja, mint egy magazincímlapon. Ez súlyosan csonkítja az egészséges testképet - gondoljunk bele egy frissen szült anyuka helyzetébe, akinél az ilyen képek depressziót okozhatnak!

- mondja Murányi Edina, akit saját oldalán is sokan keresnek fel hasonló problémákkal.

Hozzáteszi: a közösségi média lehet inspiráló is, ha olyan embereket követünk, akik meg merik mutatni önmagukat, netán ötleteket merítünk másoktól.

A többiek mindennapjaiba betekintést nyerni akár pozitív dolog is lehetne, ám ehhez nagyon tudatosan kellene böngésznünk. Aki mindent ‘megeszik’ és nem szűri a tartalmakat, az rendkívül káros hatásoknak teszi ki magát

- fűzi hozzá.

Túlélési eszköz lett a tudatosság

Az idegrendszer túlterheltsége ingerültté, nyugtalanná tesz, amitől beindul a “lavina”: felborulhat az emésztés, a menstruációs ciklus, a hormonháztartás. Mindez pedig akár hajhulláshoz, pajzsmirigy problémák vagy egyéb betegségek kialakulásához is vezethet.

De kiket érint ma a probléma? A szakember szerint hazánkban gyakorlatilag mindenkit. A bulimia például távolról sem csak a kislányok betegsége: fiúk is gyakran hánytatják magukat, ráadásul egyre kisebb gyermekek.

Úgy gondolom, hogy közvetlenül vagy közvetetten, de Magyarországon mindenki érintett lehet. Még az újszülöttek is, hiszen a mentális és fizikai elváltozások - az anyán és apán keresztül - a csecsemőre is kihatással vannak. Az ingerültebb kommunikáció kihat a szoptatás, az érintés, az érzelmi kontaktus minőségére is.

Több odafigyeléssel megelőzhetjük a bajt

Mit tehetünk hát, hogy csökkentsük a közösségi médiához kapcsolódó stresszt? Érdemes a készüléken a tartalmi szűrők beállítása: például 2-3 érdeklődési kör kijelölése, hogy ne folyton mások életével legyünk elfoglalva.

A szakember szerint fontos lenne a képernyőidő maximalizálása is. Ideális esetben naponta legfeljebb fél órát ülnénk a Facebook előtt, órákat semmiképp. Ehhez azonban olyan fokú tudatosságra van szükség, aminek sokan nincsenek birtokában.

Túlzás nélkül mondható, hogy életmentővé vált a mélyebb önismeret: hogy megtanuljunk tudatosan jelen lenni, észrevenni a saját testünk vészjelzéseit. Az életmódváltás mellett azonban érdemes szakemberi segítséget is igénybe vennünk, ha megtehetjük. Ma már széles a paletta, ráadásul sokaknak egy bizalmas beszélgetés is jót tesz”

- zárja az ESP pszichológus.