Kimondták a szakértők: Trump még jobban bedurvulhat elnöki ciklusa alatt, további háborúk jöhetnek

Trump nyílt háborús fenyegetései Grönland és Irán ellen, valamint Nicolás Maduro venezuelai elnök elrablása sokak számára ideológiai fordulatnak tűnik. Kampányidőszakában Trump gyakran elítélte a háborúkat, most viszont láthatóan vonzódik hozzájuk.

Az amerikai elnökségek azonban nem statikusak, hanem fejlődnek. Az elmúlt fél évszázad amerikai külpolitikájában egyértelmű minta rajzolódik ki: minél több idő telik el az utolsó katasztrofális háború óta, és minél többször használják az elnökök a katonai erőt jelentős ellenállás nélkül, annál agresszívebbé válnak.

A sikeres háborúk mámorító hatásúak; a békepártiakból héjákat formálnak. Ez történt a Vietnam és Irak közötti évtizedekben, és ez történik most Donald Trumppal is

- jegyzik meg a cikkben.

Mint írják, Trump első elnöki ciklusa Ronald Reagan elnökségére emlékeztetett. Mindketten rövid, látványos erődemonstrációkat kedveltek olyan ellenfelekkel szemben, akik nem tudtak érdemben visszavágni. Reagan 1983-ban megszállta a kis karibi szigetet, Grenadát, majd 1986-ban Líbiát bombázta.

Az idő múlásával az elnökök egyre bátrabbakká váltak. George H.W. Bush már nagyobb katonai akciót indított Panama ellen, majd az Öböl-háborúban. Bill Clinton "humanitárius háborúkat" vezetett, George W. Bush pedig Afganisztán gyors elfoglalása után magabiztosan indított inváziót Irak ellen.

Trump második ciklusában még jobban kedveli a katonai erő alkalmazását a nemzeti és személyes dominancia demonstrálására. Az Al Jazeera szerint az USA 2025-ben hét különböző országot támadott meg. Karácsonykor Trump Nigéria bombázását rendelte el, állítólag a keresztények védelmében. Szomáliát többször bombázta, mint George W. Bush, Obama és Biden együttvéve.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a lista, ezek a lőporos hordó országok bármikor robbanhatnak: durva háborús láncreakció jöhet a világban 2026-ban?

A világpolitika látszólag megszokott válságai mögött egyre több olyan konfliktus gyűlik, amely bármikor nyílt háborúvá fajulhat.

Minél inkább élvezi Trump Amerika képességét arra, hogy olyan országokat és hálózatokat sújtson, amelyek nem tudnak visszavágni, annál jobban nő az étvágya. Bár egykor az "Amerika az első" politika meghatározó elemeként ellenezte a rezsimváltást, Trump most már támogatja azt. A múlt héten bejelentette: "Itt az ideje, hogy új vezetést keressünk Iránban." A The Wall Street Journal egyik címlapja szerint: "Az USA aktívan törekszik rezsimváltásra Kubában az év végéig."

Trump legvakmerőbb lépéseként Grönland feletti uralmat követel magának, és nyíltan területet akar elvenni egy NATO-szövetségestől. Elődeitől eltérően Trump még csak nem is színleli, hogy imperializmusa az amerikai dominancián kívül bármilyen nemesebb célt szolgálna.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kerek perec kimondta a magyar Amerika-szakértő: őrült tervet eszelt ki Trump, Grönland és Venezuela csak a kezdet

Az viszont nem valószínú, hogy egymás után sok katonai akciót fognak végrehajtani, mert azzal szemben nem annyira toleráns az amerikai közvélemény.

Válaszul Amerika korábbi NATO-szövetségesei olyan világrendet kezdenek kialakítani, amely gazdaságilag elszigeteli az Egyesült Államokat, így büntetve azokat az amerikaiakat, akiket Trump gazdaggá ígért tenni. Szorosabb kapcsolatokat is építenek Kínával – Kanada épp most jelentett be "stratégiai partnerséget" Pekinggel.

Trump népszerűségi mutatója elérte a legalacsonyabb szintet, amióta visszatért a Fehér Házba, és sok amerikai úgy véli, hogy többet kellene foglalkoznia a gazdasággal és kevesebbet a külföldi kalandokkal. Trump azonban nem az első elnök, aki megrészegül az állami erőszak gyümölcseitől, és elfelejti, hogy a háborúk nemcsak megerősítik az elnököket, hanem el is pusztíthatják őket.

Címlapfotó: Máthé Zoltán, MTI/MTVA